Üdv mindenkinek!
Már rég jelentkeztem, ezúton is elnézést mindenkitől, de tudjátok mostanában nagyon elfoglalt vagyok. Lassan vége a sulinak, és ami azt illeti rengeteg felmérő témazáró és egyéb beszámoló terheli a vállam. Mindennap gyakorlok anyával mikor hazaérek a suliból szóval baromi elfoglalt vagyok, már amennyire elfoglalt lehet egy magamfajta kisiskolás!
Valahogy nem is értem miért nyaggatnak ennyire minket az utolsó hetekben, jól jönne már egy kis lazítás "láblógatás" stb.
Talán az ezután következő hetek majd lazábbak lesznek, legalább is nagyon reménykedem benne.
Ami fontos hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul is tudom az összes magyar betűt!!! Hurrá!!!! Már nagyon vártam hogy végre megtanuljuk az összes betűt, és tegnap mikor hazaértem a suliból egyből neki is álltam írni egy könyvet (hisz én már tudom az összes betűt , következésképp könyvet is tudok írni). Persze a blogírást is lassan átvehetem majd anyától így nem csak tolmácsolja majd a velem történt dolgokat, hanem én írhatom majd személyesen. Bár anya azt mondta hogy ez még túl korai, talán majd jövőre átadja nekem a staféta botot. Stafétabot???? Nem tudom mi lehet pontosan, de anya valami irányításról beszélt! Szóval én irányíthatok, az csak jó lehet!!!
Visszakanyarodva az elejéhez, amint mondtam elkezdtem írni egy mesekönyvet felbuzdulva azon hogy megtanultuk az összes betűt.
Fogtam egy lapot, kivágtam egy virágot az egyik szórólapból azt beragasztottam a könyv elejére!
A címe az lett: A veszekedés - Anya jól ki is nevetett mikor megtudta a címét- nem értem miért ??? A lényeg hogy leírtam kb. 5 mondatba, hogy egy medve találkozott a nyuszival a tisztáson, és találtak egy szép virágot. Hazaakarták mindketten vinni az anyukájuknak, de összevesztek kié legyen a virág! Sőt nem csak összevesztek de még verekedtek is.
Na itt be is fejeződött a mesém. Nem tudtam többet írni elfáradt a kezem , és a fejem is lezsibbadt mire ezt az anya szerint "nagyon bonyolult és eseménydús" történetet előkaptam a túlterhelt kis bucimból.:-)))
Szóval mikor előrukkoltam az én első önálló és egyedül írt könyvecskémmel, az én drága anyukám hangos nevetésben tört ki. Kicsit meg is bántódtam, de akkor elmagyarázta miért is nevet és utólag tényleg nevetséges amit írtam.
Minden szót egybe írtam le , és a történet is hogy úgy mondjam elég nyúlfarknyi lett de azért anya eltette ezt a kis könyvecskét, és azt mondta hogy jövő év végén elővesszük és akkor majd visszaolvassuk amit írtam. De hozzátette azt is hogy örül mert ez jó hogy csak így leülök és írok, és majd ha még több tudás lesz a birtokomban akkor biztos nagyon jó dolgokat fogok kiötleni.
A másik fontos dolog hogy elkezdtem anya csak így mondja "bandázni a srácokkal" , na meg csavarogni. Persze ne értsétek úgy hogy most mindennap csavargok és kitudja merre járok. NEM! ERRŐL SZÓ SINCS!
Csak felfedeztük a srácokkal hogy nem csak a focipályán lehet lógni, hanem a kertekbe is belehet menni cseresznyézni, na meg az iskolaudvar is ott áll tétován üresen a délutáni órákban. Belógni az iskola udvarába csak úgy elég vakmerő dolog főleg hogy ott van a gondnokbácsi aki őrzi a sulit és nem engedi hogy holmi suhancok csak úgy bemenjenek a suliudvarba. Ennek ellenére mi a srácokkal , a Petyával , Rolival , Rolcsival és a Viktorral most már pár napja délutánonként belógunk a suliba. Még jó hogy nagy fák vannak és el lehet bújni a nagy fák tövébe, és az nagyon izgi amikor kinéz a gondnokbácsi és azt figyeli kik járkálnak az udvaron.
Bár anya egyenlőre megengedi hogy bemenjek , de kérte ha ránk szólnak azonnal menjünk ki a suliból, nehogy következménye legyen a dolgoknak!
Végül is elég jól elszórakozunk mostanában, és apa is azt mondta ennyi gyerek csíny kell ő is csinált ilyeneket mikor gyerek volt. Na azért majd odafigyelek mikor megyek be a suliba , ugyanis emiatt nem szeretnék egy fekete pontot összehozni pláne így év végén.
Továbbra is tart a "bakugan" nevű játékszenvedélyem, és képzeljétek apa egyik nap a plázában dolgozott, ott ahol múltkor anyával láttunk egy csomó bakugant. Abba a boltba dolgozik , apa munkatársának a barátnője, és mivel olvassa a blogot így pontosan tudja hogy ez a kedvenc játékom. Szóval Zsani mert így hívják, küldött nekem apával 3 bakugant, egyik sem volt még meg és csak úgy tök ingyen adta. Nagyon nagyon örültem neki, és ezúton is üzenem Zsaninak hogy köszönöm szépen hogy gondolt rám!!!
Puszillak titeket olvasók most megyek , mert annyi dolgom van még, például enni anya fincsi spagettijából, és menni ki a srácokkal focizni szóval majd jelentkezem ismét!!
üdvözlettel: Danesz
