látogatók száma

2011. szeptember 12., hétfő

Mozgalmas napok!

Elkezdődött a várva "nem" várt iskola Daneszomnak! Le is fáradt rendesen, már a második nap mikor hazajött aludt egyet délután. Hiába azért a nyáron nem sok dolga akadt neki, pihent amennyit akart , aludt amennyit akart, játszott amennyit akart.  Remélem azért hamar visszazökken, mert amúgy szereti a sulit.
Megvan az időpont én Október 3-án állok vissza a dolgozók táborába.:))). Most már várom, hisz az ember a pelenkacsere és állandó főzés mosás vasalás, babusgatás, sétálgatás és játszótérre járás-ban bizony kissé elbutul.A kismamaságnak is megvannak az előnyei és hátrányai .
Az utóbbi időben szinte órákat játszótéren töltöttem , ami nagyon jó ám folyton figyelni kell , konfrontálódni (vagy nem) más anyukákkal a gyerekük vagy az én gyerekem miatt,  és szinte arról beszélgetni órákig ki mit kap enni, és mennyit hogyan alszik a csemete. Bár még most is azt mondom hogy ennél nincs szebb egy anya, egy nő életében, azért bizony egy idő után már elkezd hiányozni a munkahely a kollégák és egyéb a "a jelen esetemben" irodában végezendő teendők!
Persze sajnálom hogy Bálintommal nem tudok 3 évig maradni mint Daneszommal. Úgy érzem most van igazán abban a korban , hogy kezd kinyílni, egyre értelmesebb, és lehet vele beszélgetni megbeszélni dolgokat. A pelus kérdés jó úton halad , egész nap nincs pelusunk már és éjszakára is inkább nem adom rá hanem teszek alá valamit. Azért még néha akadnak balesetek! Most épp lázas valami nyavalya elkaphatta ,ha nem múlik ma , holnap doktornéni lesz belőle. Hősiesen jól viseli, bár a délutáni alvásnál a láz miatt ezt mondta:" nem biííok audni, peig szejetnék" ( Nem bírok aludni, pedig szeretnék) , és ekkor elővettem a varázspálcát amiben jóízű NUROFEN szirup  van, (anyukák jól ismerik) és az segített.  Szerintem semmi komoly nem lesz, talán holnapra kiheveri.
Nagymama megy vele Gyes-re , ami nagyon jó hisz úúúúgy szereti.... Én meg talán így nyugodtabban dolgozhatok majd!
Persze nehezítjük az itthoni megmaradt pár hetet rendesen, lehet hogy hulla fáradtan megyek majd dolgozni ugyanis apa nekiállt a féltető kivitelezésének - megvalósításának, ami porral mocsokkal jár. Folyton takarítok emiatt :(((( De muszáj még a tél beállta előtt, úgyhogy kibírjuk. Szegény nekiáll kicsit dolgozik, majd hívják telefonon céges ügyben hogy valami elromlott ide menjen-oda menjen hááááááttt!!!
Neki még nehezebb. Most már időszerű lesz egy pár nap szabi kivétele...
Szóval próbálok majd visszarendeződni a dolgozó anyuka szerepébe, de most már két gyerekkel és egy állandóan kis túlzással "éjjel - nappal" dolgozó apával... De komolyan! Reggel elmegy és este 10-ig általában nem látjuk. Talán majd a télen kevesebb dolga lesz. Nem lesz könnyű, de meg kell tudni oldani. Mindent összevetve szuper volt ez a két év imádtam és soha nem lesz többet lehetőségem ennyit lenni velük! Az biztos hogy  jobban meg fogunk becsülni minden pillanatot amit együtt lehetünk majd!!
És különben is az élet széééép!:)))

 (Vonatozás a mamáékhoz még a nyáron!)