2011. december 30., péntek
2011. december 29., csütörtök
Elteltek....
Hát bizony elteltek az ünnepek mármint a karácsonyi ünnepek hisz szilveszter még előttünk áll.
No de a legutóbbi bejegyzést a mikulás érkezése előtt hagytuk abba , hát akkor innen folytatom.
Megszerveztem a céges mikulást, ami egész jóra sikeredett. A mikulásunk (aki volt kolléga ) csúcs szuper volt, és minden gyerekről külön tanult. Nagyon ki tett magáért a gyerekek pedig csodálkozva nézték , volt amelyik kicsit talán félt is tőle , de a végén felbátorodott a mi kedves Mikulásunktól. Persze akadt egy gyermek aki nem hogy nem lepődött meg de még mondandóját félbeszakítva a Mikulást , folyton azt kérdezte: A csomagom hol van? Hova tetted? (Na vajon ki lehetett???:)))) Hát persze hogy Bálintosz volt, fel is lett véve videóra sajnos nem nálunk van az anyag még valahogy nem sikerült megszerezni a videót de persze igyekszem ezt is pótolni. Persze a beszólását senki nem bírta röhögés nélkül, Bálintosz pedig megmutatta hogy kell a Mikulást egy pillanat alatt kizökkenteni a mondandójából. Mókás volt.:)))
Fényképet sem nagyon készítettem , mert a nagy szervezésben a saját gépünket nem tettem töltőre így hát csak a többieknél vannak anyagok sajni, erre azért jövőben nagyobb gondot fordítok majd.
Szó szót követ elérkezett a karácsony is végre, pedig apával azt hittük soha nem jön el. Szinte az utolsó pillanatig dolgoztunk ezért nem is nagyon terveztem meg a karácsonyi menüt mint tavaly :(
Lazára vettük a figurát, és átgondolván hogy hova is megyünk első illetve másnapján úgy döntöttünk hogy nagyon egyszerű hétköznapi kaját csinálunk. A srácokat úgy sem az étel érdekli. Szóval rántottunk egy kis halat, és krumpli illetve kukoricasalátát ettünk mellé, a desszert meg gesztenyepüré volt jó sok tejszínhabbal.
A gyerekeknek szánt ajándékokat mind az interneten rendeltem, ezt már időben elvégeztem , így megúsztam hogy idegeskedjünk az utolsó napokban hogy ki mit kap. Nagyon betaláltak az ajándékok, szántam is rá időt bőven de megérte mert a srácok nagyon örültek.
Talán a Daneszom teleszkópját volt a legnehezebb megszerezni, ez többszöri telefonálásomba került de sikerült. Mamáék szánták volna neki , tesco-ban lehetett kapni akciós áron de valahogy a Pécsi tesco-k egyikébe sem volt, le kellett illetve egy vevőszolgálatis nagyon kedves és segítőszándékú "vevőkapcsolati munkatárs" átszállítatta Szolnokról a teleszkópot amihez végülis 22-én jutottunk hozzá és még kaptunk belőle kedvezményt. Szóval nagyon szerencsésre sikeredett ez a vásárlás pedig már majdnem lemondtunk róla.
Szentestén együtt voltunk négyen , együtt díszítettük a karácsonyfát, és Bálintosz elég aktív résztvevője volt a dolgoknak , folyamatosan énekelgetett meg játszott a díszekkel és nagyon de nagyon várta a jézuskát!
Mikor végre megjött volt nagy öröm a pici még sikongatott is mindennek nagyon örült. Kapott autópályát , orvosi táskát, gyurmázó szettet , majmos fotelt, kockát , szerszámos készletet.
Azonnal meg is vizsgált mindenkit , és azóta is szinte mindennap meghallgatja a szívünket és orvosságot kapunk. A játék injekciós tűt pedig pumpának használja, nem érti hogy mi az a szuri. Hál istennek nem nagyon kapott még az oltásokon kívül, azokra meg már nem emlékszik.
Másnap anyuéknál folytatódott a karácsony, és persze a nagy kajálások. Most nagyon kitettem magamért evés terén , háááátt lesz mit lemozogni januárban . Aztán 26-át anyósomnál töltöttük ahol ettünk és aludtunk , majd megint ettünk :)))) Pihenés a köbön nagyon nagyon jóóó volt tényleg.
Most pedig várjuk a szilvesztert , nem lesz semmi extra gyerekekkel leszünk itthon és már hagyományőrzőn várjuk vendégségbe kedves szomszédainkat , sütünk husit és eltöltjük kellemesen az év utolsó perceit együtt.
Aztán pedig újra egy új év , új kihívások!!! Állunk elébe.
Ezzel a kis versel kívánok Nektek és minden kedves ismerősömnek és olvasónknak Boldog Új Évet!!!
No de a legutóbbi bejegyzést a mikulás érkezése előtt hagytuk abba , hát akkor innen folytatom.
Megszerveztem a céges mikulást, ami egész jóra sikeredett. A mikulásunk (aki volt kolléga ) csúcs szuper volt, és minden gyerekről külön tanult. Nagyon ki tett magáért a gyerekek pedig csodálkozva nézték , volt amelyik kicsit talán félt is tőle , de a végén felbátorodott a mi kedves Mikulásunktól. Persze akadt egy gyermek aki nem hogy nem lepődött meg de még mondandóját félbeszakítva a Mikulást , folyton azt kérdezte: A csomagom hol van? Hova tetted? (Na vajon ki lehetett???:)))) Hát persze hogy Bálintosz volt, fel is lett véve videóra sajnos nem nálunk van az anyag még valahogy nem sikerült megszerezni a videót de persze igyekszem ezt is pótolni. Persze a beszólását senki nem bírta röhögés nélkül, Bálintosz pedig megmutatta hogy kell a Mikulást egy pillanat alatt kizökkenteni a mondandójából. Mókás volt.:)))
Fényképet sem nagyon készítettem , mert a nagy szervezésben a saját gépünket nem tettem töltőre így hát csak a többieknél vannak anyagok sajni, erre azért jövőben nagyobb gondot fordítok majd.
Szó szót követ elérkezett a karácsony is végre, pedig apával azt hittük soha nem jön el. Szinte az utolsó pillanatig dolgoztunk ezért nem is nagyon terveztem meg a karácsonyi menüt mint tavaly :(
Lazára vettük a figurát, és átgondolván hogy hova is megyünk első illetve másnapján úgy döntöttünk hogy nagyon egyszerű hétköznapi kaját csinálunk. A srácokat úgy sem az étel érdekli. Szóval rántottunk egy kis halat, és krumpli illetve kukoricasalátát ettünk mellé, a desszert meg gesztenyepüré volt jó sok tejszínhabbal.
A gyerekeknek szánt ajándékokat mind az interneten rendeltem, ezt már időben elvégeztem , így megúsztam hogy idegeskedjünk az utolsó napokban hogy ki mit kap. Nagyon betaláltak az ajándékok, szántam is rá időt bőven de megérte mert a srácok nagyon örültek.
Talán a Daneszom teleszkópját volt a legnehezebb megszerezni, ez többszöri telefonálásomba került de sikerült. Mamáék szánták volna neki , tesco-ban lehetett kapni akciós áron de valahogy a Pécsi tesco-k egyikébe sem volt, le kellett illetve egy vevőszolgálatis nagyon kedves és segítőszándékú "vevőkapcsolati munkatárs" átszállítatta Szolnokról a teleszkópot amihez végülis 22-én jutottunk hozzá és még kaptunk belőle kedvezményt. Szóval nagyon szerencsésre sikeredett ez a vásárlás pedig már majdnem lemondtunk róla.
Szentestén együtt voltunk négyen , együtt díszítettük a karácsonyfát, és Bálintosz elég aktív résztvevője volt a dolgoknak , folyamatosan énekelgetett meg játszott a díszekkel és nagyon de nagyon várta a jézuskát!
Mikor végre megjött volt nagy öröm a pici még sikongatott is mindennek nagyon örült. Kapott autópályát , orvosi táskát, gyurmázó szettet , majmos fotelt, kockát , szerszámos készletet.
Azonnal meg is vizsgált mindenkit , és azóta is szinte mindennap meghallgatja a szívünket és orvosságot kapunk. A játék injekciós tűt pedig pumpának használja, nem érti hogy mi az a szuri. Hál istennek nem nagyon kapott még az oltásokon kívül, azokra meg már nem emlékszik.
Másnap anyuéknál folytatódott a karácsony, és persze a nagy kajálások. Most nagyon kitettem magamért evés terén , háááátt lesz mit lemozogni januárban . Aztán 26-át anyósomnál töltöttük ahol ettünk és aludtunk , majd megint ettünk :)))) Pihenés a köbön nagyon nagyon jóóó volt tényleg.
Most pedig várjuk a szilvesztert , nem lesz semmi extra gyerekekkel leszünk itthon és már hagyományőrzőn várjuk vendégségbe kedves szomszédainkat , sütünk husit és eltöltjük kellemesen az év utolsó perceit együtt.
Aztán pedig újra egy új év , új kihívások!!! Állunk elébe.
Ezzel a kis versel kívánok Nektek és minden kedves ismerősömnek és olvasónknak Boldog Új Évet!!!
| B orongós napok tűnjetek tova, O kkal szomorú ne legyél soha! L épteid kísérje töretlen szerencse, D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre! O szoljanak el az óévnek sötét árnyai, G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai! Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő, J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő! É vek ha múltok, ha elszálltok napok, V idámságot, örömet számolatlan adjatok! E lfusson most az óévnek malac a, T öbbé ne legyen senkinek panasza! K erüljön betegség, bánat messzire, Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe! V ágyaid sorra valóra váljanak, Á lnok szavak többé ne bántsanak! N övekedjen az igaz barátok tábora, O kosan élj, ne legyél ostoba! K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped! |
2011. december 24., szombat
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!!!
Ezúton is kívánunk mindenkinek Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
Sok mesélni való akad, ígérem kari után jelentkezünk!
2011. november 18., péntek
Kiváncsian várva! (Bálintosz)
Juhéjjjjjjj!!!!!!!!
Nemsokára jön a Mikulás vagy Télapó de lehet Nagy szakállú is ahogy tetszik!
Én a magam részéről már nagyon de nagyon kíváncsi vagyok rá. Tavaly nem láttam , de állítólag hozott mindenféle finomságot , még nagyon kicsi voltam nem emlékszem. Na de most majd jól megnézem magamnak azt a Mikulást! Már láttam róla képet a mesekönyvekben , meg láttam a nagy zsákját is ahol a jó gyerekeknek hozza az ajándékot, finomságokat.
Én nem tudom jó voltam e :))), igazából anya elég sokat rám szól mostanában , ugyanis bántom a bátyámat. Na de miért nem játszik velem soha, vagyis állandóan????? Na ilyenkor anya rám szól sőt még a sarokba is állított múltkor mert megharaptam a Daneszt. Persze utána megpusziltam, de akkor már mindegy volt mert anya jól leszidott, és azt mondta hogy egyszer Danesz majd jól elkalapál vagy mi, ha sokat szórakozok vele!
Na jó , tudom tudom nem mindig vagyok jó! De azért kapok én is valamit ettől a Mikulástól ugye???
Azért tudok ám én jó gyerek lenni, például amikor főzünk a mamával akkor nagyon de nagyon okos szoktam lenni, segítek tésztát gyúrni igaz tiszta liszt minden de azért én sokat segítek.
Azt hiszem a Mikulás több helyre fog jönni. Egyszer Anya és Apa munkahelyére , aztán meg a mamáimhoz, és még itthonra is bedob valamit.
És tudjátok hogy fényesre kell pucolni a kis csizmát is???
Aztán meg mostanában anya valamiféle Jézuskát is emleget? Nem tudom ki az , de őt még nem tudta megmutatni, csak valami díszes fát emleget meg hogy alatta lesz nekem trombita , dob, és mindenféle hangszer (ezeket nagyon szeretem) meg autópálya. A Dani folyton a Legó oldalakat bújja , ő biztos azt kér a Jézuskától.Anya emlegeti hogy a Jézuskának majd oda adjuk a cumimat , felakasztjuk a fára és majd ha jön elviszi! Háááááát felőlem jöhetnek:))) Már nagyon de nagyon kíváncsian várom őket , addig meg igyekszem jóóóóó :))) maradni. Vagyis nem hisztizni és elvágni magam ha nem úgy történik valami amit szeretnék, vagy nem szétszórni a gyurmát a szőnyegen, a Daneszt nem bántani (harapni, rúgni, ) hogy foglalkozzon velem, nem kergetni a Bozont kutyit a teregetős kosárral hogy azt a fejére húzzam :)), nem kifröcskölni a vizet fürdésnél, igérem nem ugrok (addig) tigrisbukfencet a parkettán mert anya frászt kap , a tévét nem kalapálni a műanyag kalapáccsal, nem tologatni a széket a lépcsőhöz hogy azon felszökhessek a Dani szobájába, és ígérem megpróbálok reggel kicsit tovább aludni, de ha már felkeltem nem egyből fogok ugrálni meg rohangálni . Most ennyi jutott hirtelen eszembe :)))
Mindenkinek jó Télapóvárást Kívánok!!!
Üdv: Bálintosz nagyfőni
Nemsokára jön a Mikulás vagy Télapó de lehet Nagy szakállú is ahogy tetszik!
Én a magam részéről már nagyon de nagyon kíváncsi vagyok rá. Tavaly nem láttam , de állítólag hozott mindenféle finomságot , még nagyon kicsi voltam nem emlékszem. Na de most majd jól megnézem magamnak azt a Mikulást! Már láttam róla képet a mesekönyvekben , meg láttam a nagy zsákját is ahol a jó gyerekeknek hozza az ajándékot, finomságokat.
Én nem tudom jó voltam e :))), igazából anya elég sokat rám szól mostanában , ugyanis bántom a bátyámat. Na de miért nem játszik velem soha, vagyis állandóan????? Na ilyenkor anya rám szól sőt még a sarokba is állított múltkor mert megharaptam a Daneszt. Persze utána megpusziltam, de akkor már mindegy volt mert anya jól leszidott, és azt mondta hogy egyszer Danesz majd jól elkalapál vagy mi, ha sokat szórakozok vele!
Na jó , tudom tudom nem mindig vagyok jó! De azért kapok én is valamit ettől a Mikulástól ugye???
Azért tudok ám én jó gyerek lenni, például amikor főzünk a mamával akkor nagyon de nagyon okos szoktam lenni, segítek tésztát gyúrni igaz tiszta liszt minden de azért én sokat segítek.
Azt hiszem a Mikulás több helyre fog jönni. Egyszer Anya és Apa munkahelyére , aztán meg a mamáimhoz, és még itthonra is bedob valamit.
És tudjátok hogy fényesre kell pucolni a kis csizmát is???
Aztán meg mostanában anya valamiféle Jézuskát is emleget? Nem tudom ki az , de őt még nem tudta megmutatni, csak valami díszes fát emleget meg hogy alatta lesz nekem trombita , dob, és mindenféle hangszer (ezeket nagyon szeretem) meg autópálya. A Dani folyton a Legó oldalakat bújja , ő biztos azt kér a Jézuskától.Anya emlegeti hogy a Jézuskának majd oda adjuk a cumimat , felakasztjuk a fára és majd ha jön elviszi! Háááááát felőlem jöhetnek:))) Már nagyon de nagyon kíváncsian várom őket , addig meg igyekszem jóóóóó :))) maradni. Vagyis nem hisztizni és elvágni magam ha nem úgy történik valami amit szeretnék, vagy nem szétszórni a gyurmát a szőnyegen, a Daneszt nem bántani (harapni, rúgni, ) hogy foglalkozzon velem, nem kergetni a Bozont kutyit a teregetős kosárral hogy azt a fejére húzzam :)), nem kifröcskölni a vizet fürdésnél, igérem nem ugrok (addig) tigrisbukfencet a parkettán mert anya frászt kap , a tévét nem kalapálni a műanyag kalapáccsal, nem tologatni a széket a lépcsőhöz hogy azon felszökhessek a Dani szobájába, és ígérem megpróbálok reggel kicsit tovább aludni, de ha már felkeltem nem egyből fogok ugrálni meg rohangálni . Most ennyi jutott hirtelen eszembe :)))
Mindenkinek jó Télapóvárást Kívánok!!!
2011. november 6., vasárnap
Az elmúlt 1 hónap!
Rég nem írtam , sajnos most hogy dolgozom még kevesebb idő maradt erre de igyekszem majd mindig behozni a lemaradást!
Az utóbbi egy hónap elég mozgalmas volt, sok minden történt velünk. Első és legfontosabb hogy a tesómék kiköltöztek BAD ORB-ba(német ország) egy ottani rehab központban ápolóként tevékenykednek tovább. Nem mondom hogy nem viselt meg lelkileg, merthogy más a tudat ha nem látod őket két hónapig de tudod bármikor 10 perc alatt ott vagytok egymásnak ha kell, hiszen egy városba laktok. Így hogy 1000 km választ el minket az felettébb elszomorító, de ennek ellenére remélem megtalálják ott a számításaikat. Nagyon hiányoznak nekünk már most, de addig is Benikével meg a Lilikével tartjuk majd a szoros kapcsolatot, mert bizony el jön majd az idő hogy ők is mennek a szüleik után.:((((
Más:
Eljött a halottak napja és hosszú hétvége is , a srácok ismét mentek cukorkáért mi apával kifestettük őket , volt köztük halott menyasszony és tökfej is. Az eredményt a képeken láthatjátok! Szeretteinkhez most a napján nem tudtunk kimenni mert annyi dolog akadt itthon a ház körül, hogy inkább azok elvégzésére szántuk az időt, de gyertyát azért mindenkinek gyújtottunk.
Amúgy a srácok elvannak, aranyosak nem betegek még hál istennek , a mama lelkesen pesztrálja őket és örök hála továbbra is a segítségéért, nélküle nem tudnánk nyugodtan dolgozni.
A héten sokat sétáltak, voltak a Zsolnay negyedben, meg a szalmajátszóházban is.
Fontos hír még hogy újra elkezdtem tornát tartani JUHÉJJJJ!!! Imádom csinálni, és imádom a csajokat akik járnak hozzám , nagyon jól érezzük magunkat abban az egy órában. Nem csak a mozgás, hanem a velük eltöltött idő lelkileg is feltölt , és ettől jól érezzük magunkat azt hiszem kölcsönösen. :))))
A hétvégéket jól megbecsüljük hiszen ekkor lehetünk mind együtt, ilyenkor igyekszünk közös programokat csinálni, nagyon nagyon jó és mára már mindenki hozzászokott hogy ANYA is dolgozik.!!!!
2011. október 7., péntek
Újra munkában!
Igen elkezdtem újra dolgozni, sőt túl vagyok az első hetemen ami elég vegyesre sikeredett már ami az érzelmeimet érinti. Olykor úgy éreztem mintha egész más bolygón volnék hisz 2,5 év után rengeteg új dologgal találkoztam na meg új arccal. Aztán pedig ahogy teltek a napok egyre jobban úgy éreztem mintha el sem mentem volna , mintha meg sem történt volna ez a 2,5 év.
Visszakaptam az asztalom a számítógépem a szekrényem és mindent amit előtte 3 évig bitorolhattam, és vele együtt jöttek a feladatok amit a harmadik napra szinte ismét rutinosan csináltam. Persze változások ahogy említettem vannak de szerintem ezekhez is hamarosan alkalmazkodom. Bizony az emberekkel közvetlen kollégákkal más a helyzet. Bár velük is elvagyok és úgy érzem hosszú távon tök jól megy majd együtt, azért még elég furcsa hogy például van egy kolléganőm akik engem helyettesített majd ott maradt, és vele osztozunk az én akkori teendőimen és például olyan dolgokat is most ő csinál amit anno én. Ez persze jó mert talán így pontosabban tudunk dolgozni hisz munka az sok van, más felől meg furcsa hogy ő csinálja. A régi kollégák ugyan olyanok, bár van hogy egy-két dologban nem hozzám fordulnak hanem a kolléganőmhöz mert hát most hozzá vannak szokva, és ez így természetes hisz nekem most még nincsenek a fejemben a dolgok annyira. De jó úton haladok - haladunk és tényleg szerintem pikk-pakk ezeket át fogjuk hidalni. Persze a főnökömnek is szerintem "furcsa" vagyok még, és idő kell neki is hogy megszokja hogy ott vagyok. Amúgy szívesen csinálok mindent, és bár hullafáradt vagyok estére de megéri.
A gyerekek szempontjából már nem ilyen rózsás a helyzet. Tudjátok Bálintom nagymamával van egész nap. Nagyon jól elvannak nincs hiszti, eszik iszik alszik alkalmazkodik ügyesen az új helyzethez a kis manóm. Reggel nem sír értünk, sőt integet. De mikor 9 - 10 óra távollét után hazaérek akkor kitör belőle a feszültség. Azért neki sem lehet könnyű, és hát amúgy sem egy nyugodt gyerek tud bizony olyan hisztis lenni hogy nem tudok vele mit kezdeni... Na mikor hazaérek akkor ez a rész következik + újra bepisil és nem szól!!!! Biztos ez lelki eredetű úgy hogy visszaadtuk a pelust napközbe és talán szól újra. A nagydologgal továbbra sincs gond. A Daneszom is elég rosszul viseli hogy suliból hazajövet nem várom otthon, hisz amióta iskolás azóta vele voltam. De ő hamar meg fogja szokni nagy és okos fiú. Telefonon hív minden nap 15-óra után és meséli a kis történeteit hisz a mamának ezt még nem tudja vagy a mama nem ismeri a dolgokat.
Anyós téren örök hála!!!! Nagyon rendes, segítőkész és gyönyörűen ellátja a fiúkat. Bár nem kérte senki de főz most takartít, szóval tényleg ügyes. Azért biztos neki is fárasztó a dolog. Egy két dologba már összevitáztunk , de nem vészes. PL.: -Mama felmostam este.( mondom én )
(erre ő) - Te most tesztelsz engem, én is minden nap felmosok!!!!
De ezek jelentéktelen dolgok sokkal többet köszönhetek , hogy az ilyen dolgokon fennakadjak asszem.
Szóval nagy vonalakban ennyi, zömében jól alakulnak a dolgok az akadályokat meg majd hárítjuk!!!
üdv: Julcsi
Visszakaptam az asztalom a számítógépem a szekrényem és mindent amit előtte 3 évig bitorolhattam, és vele együtt jöttek a feladatok amit a harmadik napra szinte ismét rutinosan csináltam. Persze változások ahogy említettem vannak de szerintem ezekhez is hamarosan alkalmazkodom. Bizony az emberekkel közvetlen kollégákkal más a helyzet. Bár velük is elvagyok és úgy érzem hosszú távon tök jól megy majd együtt, azért még elég furcsa hogy például van egy kolléganőm akik engem helyettesített majd ott maradt, és vele osztozunk az én akkori teendőimen és például olyan dolgokat is most ő csinál amit anno én. Ez persze jó mert talán így pontosabban tudunk dolgozni hisz munka az sok van, más felől meg furcsa hogy ő csinálja. A régi kollégák ugyan olyanok, bár van hogy egy-két dologban nem hozzám fordulnak hanem a kolléganőmhöz mert hát most hozzá vannak szokva, és ez így természetes hisz nekem most még nincsenek a fejemben a dolgok annyira. De jó úton haladok - haladunk és tényleg szerintem pikk-pakk ezeket át fogjuk hidalni. Persze a főnökömnek is szerintem "furcsa" vagyok még, és idő kell neki is hogy megszokja hogy ott vagyok. Amúgy szívesen csinálok mindent, és bár hullafáradt vagyok estére de megéri.
A gyerekek szempontjából már nem ilyen rózsás a helyzet. Tudjátok Bálintom nagymamával van egész nap. Nagyon jól elvannak nincs hiszti, eszik iszik alszik alkalmazkodik ügyesen az új helyzethez a kis manóm. Reggel nem sír értünk, sőt integet. De mikor 9 - 10 óra távollét után hazaérek akkor kitör belőle a feszültség. Azért neki sem lehet könnyű, és hát amúgy sem egy nyugodt gyerek tud bizony olyan hisztis lenni hogy nem tudok vele mit kezdeni... Na mikor hazaérek akkor ez a rész következik + újra bepisil és nem szól!!!! Biztos ez lelki eredetű úgy hogy visszaadtuk a pelust napközbe és talán szól újra. A nagydologgal továbbra sincs gond. A Daneszom is elég rosszul viseli hogy suliból hazajövet nem várom otthon, hisz amióta iskolás azóta vele voltam. De ő hamar meg fogja szokni nagy és okos fiú. Telefonon hív minden nap 15-óra után és meséli a kis történeteit hisz a mamának ezt még nem tudja vagy a mama nem ismeri a dolgokat.
Anyós téren örök hála!!!! Nagyon rendes, segítőkész és gyönyörűen ellátja a fiúkat. Bár nem kérte senki de főz most takartít, szóval tényleg ügyes. Azért biztos neki is fárasztó a dolog. Egy két dologba már összevitáztunk , de nem vészes. PL.: -Mama felmostam este.( mondom én )
(erre ő) - Te most tesztelsz engem, én is minden nap felmosok!!!!
De ezek jelentéktelen dolgok sokkal többet köszönhetek , hogy az ilyen dolgokon fennakadjak asszem.
Szóval nagy vonalakban ennyi, zömében jól alakulnak a dolgok az akadályokat meg majd hárítjuk!!!
üdv: Julcsi
2011. szeptember 28., szerda
Jelentem kettő!!!!!
Már ami az éveim számát illeti. Igen már 2 éves vagyok. Nagyon nagyon jó szülinapi bulin vagyok túl és bizton állíthatom hogy eddig ez volt a legjobb partim.(még nem volt túl sok ugyebár) Mindegy is , a lényeg hogy ti is megnézhetitek mennyien voltak itt családtagok a szülinapomon , és ez még csak egy része :-))) . Sajnos Lackó bátyusék nem tudtak eljönni , kár pedig nagyon jó lett volna, de azért ők előző nap eljöttek hozzánk. De jöttek helyettük kedves szomszédaink Liliék, Domcsival és Csengével.
Persze kaptam egy csomó mindent! Micimackós puzzle-t, rugós zsiráfot, ruhaneműt , édességet :)))) és ami a legjobban bejött az anyáéktól egy ugrálócsacsi. Nagyon-nagyon örültem neki és azóta is lelkesen nyúzom illetve nyúzzuk a bátyámmal együtt mert hát naná hogy a nagy lakli is az én csacsimmal akar ugrálni. (néha össze is veszünk emiatt) . Szóval itt van a videó és a kedvenc játékomról a kép!!! Jó szórakozást!
A tortám amit a Jutka mamám sütött és anya díszített, fincsi orosz krém torta tele tejszínnel azt hiszem sikere volt.
Persze kaptam egy csomó mindent! Micimackós puzzle-t, rugós zsiráfot, ruhaneműt , édességet :)))) és ami a legjobban bejött az anyáéktól egy ugrálócsacsi. Nagyon-nagyon örültem neki és azóta is lelkesen nyúzom illetve nyúzzuk a bátyámmal együtt mert hát naná hogy a nagy lakli is az én csacsimmal akar ugrálni. (néha össze is veszünk emiatt) . Szóval itt van a videó és a kedvenc játékomról a kép!!! Jó szórakozást!
A tortám amit a Jutka mamám sütött és anya díszített, fincsi orosz krém torta tele tejszínnel azt hiszem sikere volt.
2011. szeptember 20., kedd
Megjártuk!!!
Méghozzá a gyerekklinikát!!!
Történt ugyan is hogy múlthéten csütörtökön fent jártunk a mamánál mint oly sokszor máskor. Apa épp itthon volt mert engem is elkapott a nyavalya így két napot lázasan ágyban töltöttem. Csütörtökön kezdtem el javulni, így apa felment a mamához - anyukájához- anyósomhoz :) , szóval felment hozzá bojlert szerelni. Mivel egy utcában lakunk:) én is utánuk mentem miután kikeltem a betegágyból, Bálintom persze ott volt velük. A lényeg hogy van mamának egy hatalmas Bernáthegyi-valami keverék gyönyörű kutyája aki a Brúnó névre hallgat. Elég emberszerető természete van és szereti Bálintot is , például sokat labdáznak meg ilyesmi. A nagy termete miatt mindig körültekintően figyelni kell hogy a gyereket véletlenül csak meg ne lökje hiszen van vagy 35-40 kiló is talán. Hát most nem figyeltünk eléggé, illetve én. Az úgy történt hogy elég kótyagos volt a fejem ama bizonyos reggelen és épp előtte voltam túl a lázas állapoton mikor kint a mama udvarában játszott a Brúnó meg a Bálint.
Szóval eléggé le voltam lassulva és nem figyeltem hogy Brúnó egy fadarabbal berohant a házába , a gyerek pedig két pillanattal később már ott volt mellette és az épp megszerzett botot szerette volna kivenni a kutya szájából. Ekkor Brúnó mint egy figyelmeztetés kép odakapott a kezéhez, nem tépet nem marcangolt de odakapott.
Az eredmény egy fognyom a jobb kéz hüvelykujj párnás részén, amit sajnos varrni kellett egy öltéssel a gyermekklinikán.
Tanultunk az esetből és ha lehet még jobban figyelni kell!!! Egyébként hősiesen viselte a seb varrást , nem rúgkapált nem hisztizett azt hiszem tényleg csak a fájdalomtól sírt Bálintom.
Más!
Épp két kerek éve hogy Bálintom az utolsó óráit töltötte a pocakomban!:))) Persze ezt akkor még nem tudtam, de már biztos jele volt a fájásoknak de valahogy nem akartam elhinni hogy lassan megérkezhet. Emlékszem szomszéd Lilinél szürcsöltük a délutáni tejeskávét és nassoltuk hozzá a kekszet és próbáltuk kitalálni vajon ez a fájás az a fájás e?? És tényleg csak ennyire fáj???
Este 11-re végül is bementem a kórházba és 1,5 órával később már a kezembe volt Bálintosz nagyfőni. Hihetetlen hogy ennek már két éve, és azóta Lilinek is van egy tündéri pici lánya Csenge akivel Bálint imád játszani!!!!
Nagyon hamar elrepült ez a két év. Bálintosz nagyfőni meg már egy igazi izgőmozgó, huncut, picit akaratos, sokat beszélő ,és főleg már nem pelenkás kis bajkeverő akit imádunk!!!
Nagyon Nagyon BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNUNK NEKI!!!!
Hétvégén tartjuk a buliját, természetesen képekkel készülök.
Addig is itt egy édes dal amit Bálintosz imád és szájtátva nézi!!!
http://www.zeneajanlo.hu/musicvideo.php?vid=4ca0d08dc
Történt ugyan is hogy múlthéten csütörtökön fent jártunk a mamánál mint oly sokszor máskor. Apa épp itthon volt mert engem is elkapott a nyavalya így két napot lázasan ágyban töltöttem. Csütörtökön kezdtem el javulni, így apa felment a mamához - anyukájához- anyósomhoz :) , szóval felment hozzá bojlert szerelni. Mivel egy utcában lakunk:) én is utánuk mentem miután kikeltem a betegágyból, Bálintom persze ott volt velük. A lényeg hogy van mamának egy hatalmas Bernáthegyi-valami keverék gyönyörű kutyája aki a Brúnó névre hallgat. Elég emberszerető természete van és szereti Bálintot is , például sokat labdáznak meg ilyesmi. A nagy termete miatt mindig körültekintően figyelni kell hogy a gyereket véletlenül csak meg ne lökje hiszen van vagy 35-40 kiló is talán. Hát most nem figyeltünk eléggé, illetve én. Az úgy történt hogy elég kótyagos volt a fejem ama bizonyos reggelen és épp előtte voltam túl a lázas állapoton mikor kint a mama udvarában játszott a Brúnó meg a Bálint.
Szóval eléggé le voltam lassulva és nem figyeltem hogy Brúnó egy fadarabbal berohant a házába , a gyerek pedig két pillanattal később már ott volt mellette és az épp megszerzett botot szerette volna kivenni a kutya szájából. Ekkor Brúnó mint egy figyelmeztetés kép odakapott a kezéhez, nem tépet nem marcangolt de odakapott.
Az eredmény egy fognyom a jobb kéz hüvelykujj párnás részén, amit sajnos varrni kellett egy öltéssel a gyermekklinikán.
Tanultunk az esetből és ha lehet még jobban figyelni kell!!! Egyébként hősiesen viselte a seb varrást , nem rúgkapált nem hisztizett azt hiszem tényleg csak a fájdalomtól sírt Bálintom.
Más!
Épp két kerek éve hogy Bálintom az utolsó óráit töltötte a pocakomban!:))) Persze ezt akkor még nem tudtam, de már biztos jele volt a fájásoknak de valahogy nem akartam elhinni hogy lassan megérkezhet. Emlékszem szomszéd Lilinél szürcsöltük a délutáni tejeskávét és nassoltuk hozzá a kekszet és próbáltuk kitalálni vajon ez a fájás az a fájás e?? És tényleg csak ennyire fáj???
Este 11-re végül is bementem a kórházba és 1,5 órával később már a kezembe volt Bálintosz nagyfőni. Hihetetlen hogy ennek már két éve, és azóta Lilinek is van egy tündéri pici lánya Csenge akivel Bálint imád játszani!!!!
Nagyon hamar elrepült ez a két év. Bálintosz nagyfőni meg már egy igazi izgőmozgó, huncut, picit akaratos, sokat beszélő ,és főleg már nem pelenkás kis bajkeverő akit imádunk!!!
Nagyon Nagyon BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNUNK NEKI!!!!
Hétvégén tartjuk a buliját, természetesen képekkel készülök.
Addig is itt egy édes dal amit Bálintosz imád és szájtátva nézi!!!
http://www.zeneajanlo.hu/musicvideo.php?vid=4ca0d08dc
2011. szeptember 12., hétfő
Mozgalmas napok!
Elkezdődött a várva "nem" várt iskola Daneszomnak! Le is fáradt rendesen, már a második nap mikor hazajött aludt egyet délután. Hiába azért a nyáron nem sok dolga akadt neki, pihent amennyit akart , aludt amennyit akart, játszott amennyit akart. Remélem azért hamar visszazökken, mert amúgy szereti a sulit.
Megvan az időpont én Október 3-án állok vissza a dolgozók táborába.:))). Most már várom, hisz az ember a pelenkacsere és állandó főzés mosás vasalás, babusgatás, sétálgatás és játszótérre járás-ban bizony kissé elbutul.A kismamaságnak is megvannak az előnyei és hátrányai .
Az utóbbi időben szinte órákat játszótéren töltöttem , ami nagyon jó ám folyton figyelni kell , konfrontálódni (vagy nem) más anyukákkal a gyerekük vagy az én gyerekem miatt, és szinte arról beszélgetni órákig ki mit kap enni, és mennyit hogyan alszik a csemete. Bár még most is azt mondom hogy ennél nincs szebb egy anya, egy nő életében, azért bizony egy idő után már elkezd hiányozni a munkahely a kollégák és egyéb a "a jelen esetemben" irodában végezendő teendők!
Persze sajnálom hogy Bálintommal nem tudok 3 évig maradni mint Daneszommal. Úgy érzem most van igazán abban a korban , hogy kezd kinyílni, egyre értelmesebb, és lehet vele beszélgetni megbeszélni dolgokat. A pelus kérdés jó úton halad , egész nap nincs pelusunk már és éjszakára is inkább nem adom rá hanem teszek alá valamit. Azért még néha akadnak balesetek! Most épp lázas valami nyavalya elkaphatta ,ha nem múlik ma , holnap doktornéni lesz belőle. Hősiesen jól viseli, bár a délutáni alvásnál a láz miatt ezt mondta:" nem biííok audni, peig szejetnék" ( Nem bírok aludni, pedig szeretnék) , és ekkor elővettem a varázspálcát amiben jóízű NUROFEN szirup van, (anyukák jól ismerik) és az segített. Szerintem semmi komoly nem lesz, talán holnapra kiheveri.
Nagymama megy vele Gyes-re , ami nagyon jó hisz úúúúgy szereti.... Én meg talán így nyugodtabban dolgozhatok majd!
Persze nehezítjük az itthoni megmaradt pár hetet rendesen, lehet hogy hulla fáradtan megyek majd dolgozni ugyanis apa nekiállt a féltető kivitelezésének - megvalósításának, ami porral mocsokkal jár. Folyton takarítok emiatt :(((( De muszáj még a tél beállta előtt, úgyhogy kibírjuk. Szegény nekiáll kicsit dolgozik, majd hívják telefonon céges ügyben hogy valami elromlott ide menjen-oda menjen hááááááttt!!!
Neki még nehezebb. Most már időszerű lesz egy pár nap szabi kivétele...
Szóval próbálok majd visszarendeződni a dolgozó anyuka szerepébe, de most már két gyerekkel és egy állandóan kis túlzással "éjjel - nappal" dolgozó apával... De komolyan! Reggel elmegy és este 10-ig általában nem látjuk. Talán majd a télen kevesebb dolga lesz. Nem lesz könnyű, de meg kell tudni oldani. Mindent összevetve szuper volt ez a két év imádtam és soha nem lesz többet lehetőségem ennyit lenni velük! Az biztos hogy jobban meg fogunk becsülni minden pillanatot amit együtt lehetünk majd!!
És különben is az élet széééép!:)))
(Vonatozás a mamáékhoz még a nyáron!)
Megvan az időpont én Október 3-án állok vissza a dolgozók táborába.:))). Most már várom, hisz az ember a pelenkacsere és állandó főzés mosás vasalás, babusgatás, sétálgatás és játszótérre járás-ban bizony kissé elbutul.A kismamaságnak is megvannak az előnyei és hátrányai .
Az utóbbi időben szinte órákat játszótéren töltöttem , ami nagyon jó ám folyton figyelni kell , konfrontálódni (vagy nem) más anyukákkal a gyerekük vagy az én gyerekem miatt, és szinte arról beszélgetni órákig ki mit kap enni, és mennyit hogyan alszik a csemete. Bár még most is azt mondom hogy ennél nincs szebb egy anya, egy nő életében, azért bizony egy idő után már elkezd hiányozni a munkahely a kollégák és egyéb a "a jelen esetemben" irodában végezendő teendők!
Persze sajnálom hogy Bálintommal nem tudok 3 évig maradni mint Daneszommal. Úgy érzem most van igazán abban a korban , hogy kezd kinyílni, egyre értelmesebb, és lehet vele beszélgetni megbeszélni dolgokat. A pelus kérdés jó úton halad , egész nap nincs pelusunk már és éjszakára is inkább nem adom rá hanem teszek alá valamit. Azért még néha akadnak balesetek! Most épp lázas valami nyavalya elkaphatta ,ha nem múlik ma , holnap doktornéni lesz belőle. Hősiesen jól viseli, bár a délutáni alvásnál a láz miatt ezt mondta:" nem biííok audni, peig szejetnék" ( Nem bírok aludni, pedig szeretnék) , és ekkor elővettem a varázspálcát amiben jóízű NUROFEN szirup van, (anyukák jól ismerik) és az segített. Szerintem semmi komoly nem lesz, talán holnapra kiheveri.
Nagymama megy vele Gyes-re , ami nagyon jó hisz úúúúgy szereti.... Én meg talán így nyugodtabban dolgozhatok majd!
Persze nehezítjük az itthoni megmaradt pár hetet rendesen, lehet hogy hulla fáradtan megyek majd dolgozni ugyanis apa nekiállt a féltető kivitelezésének - megvalósításának, ami porral mocsokkal jár. Folyton takarítok emiatt :(((( De muszáj még a tél beállta előtt, úgyhogy kibírjuk. Szegény nekiáll kicsit dolgozik, majd hívják telefonon céges ügyben hogy valami elromlott ide menjen-oda menjen hááááááttt!!!
Neki még nehezebb. Most már időszerű lesz egy pár nap szabi kivétele...
Szóval próbálok majd visszarendeződni a dolgozó anyuka szerepébe, de most már két gyerekkel és egy állandóan kis túlzással "éjjel - nappal" dolgozó apával... De komolyan! Reggel elmegy és este 10-ig általában nem látjuk. Talán majd a télen kevesebb dolga lesz. Nem lesz könnyű, de meg kell tudni oldani. Mindent összevetve szuper volt ez a két év imádtam és soha nem lesz többet lehetőségem ennyit lenni velük! Az biztos hogy jobban meg fogunk becsülni minden pillanatot amit együtt lehetünk majd!!
És különben is az élet széééép!:)))
(Vonatozás a mamáékhoz még a nyáron!)
2011. augusztus 26., péntek
Valami elkezdődött!!
Fontos dolgot szeretnék megosztani veletek, úgy néz ki kezdek leszokni a napközbeni pelusról! Tegnap kezdtem igazából így még nagyon frissek az élmények.
Ezek a felnőttek mennyire tudnak ennek örülni, észbontó!!!! Pedig én mindig is tudtam hogy nem fogok pelusban a hátsómon felnőni!!!! Tegnap épp a medencében hűsőltem mikor éreztem hogy a nagydolognak ki kéne jönnie. Gondoltam mégsem kakilhatok a vízben így szóltam anyának: Anya bimbibe jó??? Anya hanyat homlok szaladt be a bimbiért én pedig összeszorítottam a fenekem mégse jöhet ki a tartalom belőle még anya megérkezik. Anya sietett és ráültetett. Ez volt az első igazi tudatos fenékösszszorítós bimbibekakilós dolgom.
Aztán meg anya mesélte hogy nem húzunk pelust és ha kimegyünk nyugodtan pisiljem le a virágokat meg a fákat ha kell mert hát bizony ebben a melegben ők is szomjaznak. Hát én gondoltam már had ne szomjazzanak, és a szomszéd Liliéknél megfogtam a fütyim és becéloztam a cseresznye fát. Aztán este a rózsabokrot, és persze folytattam reggel is. Jó móka ez és egyre jobban megy a célzás is, na meg a wc-ben a szűkítőn is kipróbáltam ma és mondhatom ez is sikerült , és persze szóltam is. Tehát anya szerint jó úton haladok .
Na pá pá drágáim megyek aludni mert nagyon elfáradtam . Hiába nagyfiúnak lenni fárasztó dolog , mert én bizony kezdek azzá válni anya szerint...
Puszi
2011. augusztus 16., kedd
Lustaság fél egészség... :))))
Hááááááát rászántam magam hogy írjak picit, az az igazság nagyon ellustultam az utóbbi hetekben, meg hát mindig annyi minden történik velünk (szerencsére vagy nem) hogy nem tudom utolérni magam. Próbálom sorjában mármint ami az időrendet illeti leírni illetve képekkel illusztrálni mik történtek velünk mostanság.
Ugye a Daneszom táborozásával fejeződött be az előző bejegyzés ehhez kapcsolódóan még pár kép ide fog kerülni.
Íme:
A képekre kattintva tudtok nagyítani akit érdekel:)
Aztán folytatódtak a mindennapok mígnem elérkezett egyeske 9. születésnapja! Tyűűűű de öreg is már:))) Nem akartunk nagy felhajtást és a megszokottól eltérően most itthon tartottuk nem papáéknál , mert anyukámnak sok lett volna a dédi ellátása mellett a buli. De nagyon jóra sikerült, sütöttem neki tortát ami elég nagy lett, de volt is rá szükség hiszen tortázni hívtuk a barátokat az utcából, el is fogyott hamar minden. Rengeteg játékot kitaláltunk nekik, és tényleg nagyon jól érezhették magukat, és persze az ünnepelt is boldog volt ami ilyenkor a legfontosabb. Azért néha elvonult és építette az újdonsült legóját , hiába ő már csak ilyen:)))
voálááá:Szóval volt itt minden, gatya szárában való futás, vizes lufival való futás amit ketten a homlokkal tartottak a gyerekek és muffin evő verseny is ... Sajni a videók zöme apa telóján van de azt hiszem a képekből látszik hogy nagy mulatság volt, nekünk meg fárasztó de szórakoztató napocska.
Közben én egy rossz foggal a szájsebészeten kötöttem ki, egy gyökér kezelt fogat húzattam ki ami nem tudott gyógyulni így utána a választásom a szájsebészetre esett :))) Nagyon megszenvedtem vele, igazából nem is akarnék evvel fárasztani senkit, de a lényeg hogy jó lett a vége és mondhatom ott nagyon tudja mindenki a dolgát.
Nem szeretném kihagyni hogy levágattam a hajam , rövidre :) szomszédasszonykámmal Lilivel egyetemben, és mondhatom egész jó lett a végeredmény. Elszántuk magunkat egy nap. Másnap hívtam a fodrászt aki úgy volt hogy jön. Következő nap nem jött, lemondta a megbeszélt időpont előtt 5 perccel. Mi bedühödtünk és kocsiba pattanva sikerült egy jó helyet találnunk. Bátraké a szerencse , és mi azok voltunk.:)))Frizuráááák...
No de aztán pedig eljött apa szabija. Mivel elég rossz idő volt azon a héten (mindig így jár szegény akárhányszor szabira megy) szóval belefogtunk a ház külső rendbetételébe. Fárasztó napok voltak és mivel nincs még mindig kész talán majd ősz végén remélem, szóval így még nem rakok erről képet, csak amolyan félkészet.
Bálintkám nagyon elvan ami a nyarat illeti. Hölgykoszorú veszi körül , állandóan babusgatják a nagylányok az utcában. Íme ezekről is képek
Azért néha belefért pár családi nap is , sajnos csak ennyi jutott az idei nyáron de jövőre tuti megyünk, most a ház fontosabbnak bizonyult. Jövőre lakókocsis kemping???? Apa így tervezi. Majd meglátjuk:))))
És ami a legfrissebb hogy nemrég jöttünk haza mamáéktól ahol nagyon nagyon jól érezték magukat a gyerekek , pár fotót készítettem de valahogy ott mindig elfelejtek fotózni vagy legalább is nem annyit, így nincs megörökítve a szalonna sütés és egyéb jó dolgok. Mert ott mindig csak pihenek:))))) meg persze még nincsenek gépen a képek. Ígérem igyekszem pótolni.
Még számos jó dolog történt velünk amit most képtelen vagyok ide mind bejegyezni a rosszabbakat meg minek...
Készülgetünk lassan a sulira a munkára és még a házat is be kell fejezni, úgyhogy van dolgunk bőven.
Amíg lehet élvezzük a nyarat.... Sok puszi
Ugye a Daneszom táborozásával fejeződött be az előző bejegyzés ehhez kapcsolódóan még pár kép ide fog kerülni.
Íme:
Aztán folytatódtak a mindennapok mígnem elérkezett egyeske 9. születésnapja! Tyűűűű de öreg is már:))) Nem akartunk nagy felhajtást és a megszokottól eltérően most itthon tartottuk nem papáéknál , mert anyukámnak sok lett volna a dédi ellátása mellett a buli. De nagyon jóra sikerült, sütöttem neki tortát ami elég nagy lett, de volt is rá szükség hiszen tortázni hívtuk a barátokat az utcából, el is fogyott hamar minden. Rengeteg játékot kitaláltunk nekik, és tényleg nagyon jól érezhették magukat, és persze az ünnepelt is boldog volt ami ilyenkor a legfontosabb. Azért néha elvonult és építette az újdonsült legóját , hiába ő már csak ilyen:)))
Közben én egy rossz foggal a szájsebészeten kötöttem ki, egy gyökér kezelt fogat húzattam ki ami nem tudott gyógyulni így utána a választásom a szájsebészetre esett :))) Nagyon megszenvedtem vele, igazából nem is akarnék evvel fárasztani senkit, de a lényeg hogy jó lett a vége és mondhatom ott nagyon tudja mindenki a dolgát.
Nem szeretném kihagyni hogy levágattam a hajam , rövidre :) szomszédasszonykámmal Lilivel egyetemben, és mondhatom egész jó lett a végeredmény. Elszántuk magunkat egy nap. Másnap hívtam a fodrászt aki úgy volt hogy jön. Következő nap nem jött, lemondta a megbeszélt időpont előtt 5 perccel. Mi bedühödtünk és kocsiba pattanva sikerült egy jó helyet találnunk. Bátraké a szerencse , és mi azok voltunk.:)))Frizuráááák...
No de aztán pedig eljött apa szabija. Mivel elég rossz idő volt azon a héten (mindig így jár szegény akárhányszor szabira megy) szóval belefogtunk a ház külső rendbetételébe. Fárasztó napok voltak és mivel nincs még mindig kész talán majd ősz végén remélem, szóval így még nem rakok erről képet, csak amolyan félkészet.
Bálintkám nagyon elvan ami a nyarat illeti. Hölgykoszorú veszi körül , állandóan babusgatják a nagylányok az utcában. Íme ezekről is képek
Azért néha belefért pár családi nap is , sajnos csak ennyi jutott az idei nyáron de jövőre tuti megyünk, most a ház fontosabbnak bizonyult. Jövőre lakókocsis kemping???? Apa így tervezi. Majd meglátjuk:))))
És ami a legfrissebb hogy nemrég jöttünk haza mamáéktól ahol nagyon nagyon jól érezték magukat a gyerekek , pár fotót készítettem de valahogy ott mindig elfelejtek fotózni vagy legalább is nem annyit, így nincs megörökítve a szalonna sütés és egyéb jó dolgok. Mert ott mindig csak pihenek:))))) meg persze még nincsenek gépen a képek. Ígérem igyekszem pótolni.
Még számos jó dolog történt velünk amit most képtelen vagyok ide mind bejegyezni a rosszabbakat meg minek...
Készülgetünk lassan a sulira a munkára és még a házat is be kell fejezni, úgyhogy van dolgunk bőven.
Amíg lehet élvezzük a nyarat.... Sok puszi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)