Hol is kezdjem , hol is kezdjem....
Kezdem a Húsvéttal. Jóra sőt nagyon jóra sikeredett, a srácok izgalommal telve várták azt a bizonyos hosszú fülűt! Vagyis pontosabban fogalmazva nem is őt, hanem amit magával hoz vagy tojik??? Kinél hogy..:)
Szóval hosszú fülű barátunk ismét kitett magáért, a srácok kaptak minden földi jót. Az igazsághoz az mindenképp hozzátartozik hogy nálunk a húsvét és a mikulás nem egy nagy durranás már ajándékok terén.
Nem gondolnám hogy minden egyes ünnepkor a gyereket el kell halmozni ajándékkal, de amúgy is nálunk ez a szokás.
Ettől függetlenül azért mindkét gyerkőc megkapta amire vágyott persze ésszerű határokon belül.
A sütés - főzés és tojásfestés , vitte nálunk a prímet meg persze a húsvét reggeli sonkázás. Aminek nagyon örültem hogy a nagy fiam is már ezeket az eseményeket értékeli, nem pedig a mindenféle fajta csokirengeteget.:) Persze a meglepetések azért nagy sikert arattak, ahogy a fonott kalácsom is amit nagyon megdicsértek, és szerintem is finom lett.
Persze Daneszom ment locsolni is, lelkesen megtanulva egy vicces verset indult Andris haverjával a csajokat locsoló körútra. És képzeljétek a csajoknak tetszett. :)))
Aztán meg lementünk anyuékhoz falura, gondoltuk vonattal megyünk mert a srácok nagyon szeretik az utazásnak ebbéli formáját. Felpakoltuk hát a cuccainkat és elindultunk. Vagyis elindult a vonat, vagyis apa nélkül indult a vonat.... :)))
Na jó kifejtem bővebben.
Vasútállomás:
Jegyvétel , aztán vonatra felszállás. Kényelmesen elhelyezkedés, és a vonat indulásig még 10 perc. A fiúk izgágák várják hogy elinduljon a vonat. Apa gondolván még van 10 perc leszáll és vesz a srácoknak inni....
A vonaton ülve várjuk apát, amikor egyszer csak.... elindul a vonat:)
Apa sehol, vagyis van valahol de nem vonaton. Telefon nincs nála, mert persze a kabátban van amit nem vitt magával mondván 5 perc az egész!!!
A srácok ijedt szemekkel néznek rám, Bálintosz elkezd sírni. Ne hagyjuk itt az apámat!!!! Üvölti. Danesszal elkezdünk röhögni, most tényleg otthagytuk apát!!! Pedig... A vonat ugyebár nem vár...:))) Bálintosz lassan megnyugszik.
Eközben megdumáljuk Dancival, apának vajon mit kellene csinálni!
Apa eközben hazamegy és beül az autóba. Ő ma már kihagyja a vonatozást!
A papa vár minket az állomáson! Látja hogy apa nincs velünk, elkezd röhögni:))) Ilyen is csak velünk fordulhat elő!
Végül is , a közös családi ebéden már mindenki részt vesz. Újra teljes a létszám!:))))
Elmaradás 2. részével folyt.köv. hamarosan!
