látogatók száma

2010. augusztus 26., csütörtök

De nehéz az iskola táska..... (anya jelent)

Szó szerint!!! Tényleg nehéz. Mind súlyilag, mind anyagilag! Idén majdnem 10.000 forintot fizettem másodikos könyvekért, + az ebéd 6.000 ezer. És nekem csak egy iskoláskorú gyerekem van, és csak másodikos! Merthogy úgy tudom minden évben több és több lesz , negyedikes ismerőseim csak a tankönyvekért 14.000 -et fizettek! És ezt mind hónap végén!!! Persze nyílván kell a gyereknek új tornacipő mert a régit kinőtte, na nekünk ebből kettő kell mert teniszre (ami ingyen van és kötelező itt nálunk) szóval teniszre is kell egy pár új csuka. Aztán táska , tolltartó ( mi ebből nem vettünk most újat mert teljesen jó állapotban van a régi) , és persze az írószerek, ami nekem kb. 4000-ben állt meg, úgy hogy nem a legjobb és legmárkásabb cuccokat vettem meg.
Azért nem árt beszerezni új göncöket sem , na ilyen téren nem panaszkodom rengeteg jó és újszerű cuccokat kaptunk. Azért én is vettem a Daneszomnak egy sulibajárós új félcipőt , ez relatív nem volt drága 3500 Ft.-!
Szóval drága kis csemeténk beiskolázása nem volt olcsó mulatság , és ő csak egyedűl iskolás mi van a két gyermekesekkel??? Azoknak dupla minden ugyebár. Háromgyermekesek már kapnak támogatást asszem, de lehet hogy nem teljesen így van, úristen nem is merek belegondolni ha mégsem.
Szóval nekem is mélyen a zsebembe kellett nyúlnom ami azért nehéz mert olyan lakáshitelünk van amire havi 100.000 Ft.- körüli összeget fizetünk!
Nehéz, nehéz! Na de ez a blog nem erről kell hogy szóljon igaz??

Az én egyesszámú csemetém a nyár alatt rengeteget nyúlott, és nőtt. Cirka 35 -ös cipőt kell vennem a másodikos fiamnak. Szóval nem kicsi a gyerek. A szája is nőtt bár ezen nem kell csodálkozni kicsit elkanászodott a szünidő alatt. Augusztus eleje óta tanulunk , ismétlünk hát nagyon sokat felejtett ez a kópé gyerek. Na de azért vagyok én, hogy újra gatyába rázzam , úgy és annyi tudással menjen sutyiba amilyennel kijött onnét. Mára már szépen belerázódott!

Egyébként nagyon fog hiányozni , egész hozzám nőtt a nyár alatt. Sajnálom hogy érdemben nem tudtuk sehova elvinni nyaralni, de ezek a piszkos anyagiak nem engedélyezték ezt idén. Talán már jövőre tudunk menni. Itt- ott voltunk persze , meg azért a mamánál is nyaralt a gyerek de én többet szerettem volna neki adni. Nem mondja és úgy látom nem hiányzik neki , de az én lelkem ezt nagyon megsínyli.

Szó mi szó most már úgy látom azért várja a sulit , a barátokat, tanárokat és az új könyveit is boldogan lapozgatta a minap mikor kötöttük őket! Remélem idén is zökkenőmentes tanévet zárhatunk majd. Egy kicsit azért sajnálom szegényt, tudom ez a dolga de mégis, valahogy minket anno nem fárasztottak ennyire ki a suliban. De hát ez van én és az apja mindenben segítjük majd!

2010. augusztus 23., hétfő

Tizenegyedik





Huhúúúúúúúúú hogy repül az idő már 11 hónapos vagyok!!!
Nemsokára megtartjuk az első szülinapom, már nagyon várom.
Leírom most mi vonatkozik egy magamfajta 11 hónapos lurkóra ha nem bánjátok!

Szóval kezdem!
-Beszéd:
Egyre többet és egyre élénkebben egyre érthetőbben anya szerint!
Szavak amiket mondok: baba, tátá (pápá), cica, mama, dem (ez a nem)
Anya sokat énekel nekem és sok mondókát is mond ezeket nagyon szeretem hallgatni, mesekönyvben az állatokat megismerem, de egyenlőre mindegyikre cicát mondok!:)))
Anya vezényszavait megismerem és reagálok, a nem és a vigyázz utasításokat igyekszem komolyan venni sajnos nem mindig sikerül mert már most nem bírom a korlátokat.

Egyre függetlenebb vagyok!
A kedvenc játékaimat szeretem saját magamnak megkaparintani, sőt olyan dolgokkal is szívesen játszok amiket nehéz elérni , de ha mégis elértem akkor nagy a boldogság!
Anya már tudja ha nagyon csönd van akkor valami olyan dolgon munkálkodom épp amit nem biztos hogy ő engedne.
Megkezdődött az állandó futkosás, nincs megállás!!! Imádok menni, annyi érdekes dolgot fedezek fel és egyre többet járok gyerekek közé , anya fél is hogy bejön a rossz idő és akkor nem tudunk annyit menni, de mondta majd húzunk esőkabátot és megyünk esőben is. Hiszen engem egy kis eső nem rettenthet meg ugyebár!!!
Mondtam már hogy nem szeretem a korlátokat, na ha épp öltözünk vagy csak pelenkáz anya akkor sem tudok egy percre sem nyugton maradni, nem bírom ha lefognak ilyenkor próbálok anya karjaiból kiszabadulni ez általában kis hisztivel jár és a vége hogy anya fut utánam hogy a pelust felhúzza rám. De hát mit tegyek egyszerűen nincs időm holmi pelenkázásra sem, amikor annyi minden más van. Szegény mindig le is izzad rendesen, legalább is ezt szokta mondogatni.
Amúgy különben jól megvagyunk mi anyuval, nagyon szeretem és elég anyás is vagyok, dehát lennék én apás is de apa mindig csak dolgozik sajnos. Viszont még a tesóval imádok lenni , nagyon sokat bohóckodunk és amikor átjönnek a barátai akkor én is mindig játszok velük. Ilyenkor anya is kicsit végezhet más munkát, például főzhet vagy bármit csinálhat ilyenkor tutira nem hiányzik.
Evés:
Ezen a téren nincs probléma, mindent megeszek amit anya kínál de van egy kedvencem a spagetti jó sok sajttal hmmmm. Na meg a barack a finom lédús barack na hát az valami mennyei.
Anya azt mondta lassan megpróbálhatok egyedül is enni , jaj neked terítő és lambéria majd jól összekenek mindent !!!:))))
A súlyom kb. 9,5 kg lehet most és 73-74 cm a hosszom , de pontos adatot csak pár nap múlva tudok nektek mondani amikor megyek mérésre.
Anya folyton mondja is hogy egyre nehezebb a "csomagja"mármint én értitek csomagnak hív de édi!! Az biztos hogy nem vagyok könnyű , kicsit fáj is néha a dereka meg a térde. Mondta hogy lassan tornáznia is kell , hogy tudja velem tartani a lépést. Mostanában alszik is velem délután így jobban bírja a kiképzést. Ha már az alvásnál tartunk: ilyen téren azért akadnak velem problémák. Például csak anyu tud vagy inkább azt mondom altathat el, de mit tegyek én csak nála vagy vele tudok elaludni . Az éjszakákat többnyire végig alszom de sajni nem a kiságyamban ott csak hajnali 1-2 -3-ig alszok egyedül , utána anya, cici és együtt tovább reggelig. Hát ez van , de azt mondta anya egyenlőre még ezt nem bánja, majd eljön az ideje hogy teljesen külön kell aludnom. Én viszont titkon remélem az még messze van nagyon.
Így éldegélek én a családommal együtt , továbbra is jókedvű és eleven kicsi babaként. És nemsokára 1 éves leszek, na akkor majd beszámolok a születésemről is hogy hogyan zajlott. Na meg az első igazi szülinapi bulimról.

Addig is legyetek jók legalább annyira mint amennyire én is az vagyok! (Az vagyok????) anyát kéne megkérdezni!

Na puszillak titeket ! Bálintosz nagyfőni