Nagy szerelem vége!!!

Sziasztok kedves olvasók, üdvözöllek titeket ezeken a borongós napokon!

Bocsi hogy nem jelentkeztem eddig, de hát nem mindennap történik az embergyerekkel fontos esemény amiről beszámolhatnék. Itthon alakulnak a rendrakós dolgok, bár még néha elfelejtek ezt azt amit anya kér tőlem , de már sokat javultam. Anya tolerancia küszöbe is sokkal sokkal nagyobb lett hogy látja az igyekezetem. Ha ezt tudtam volna már sokkal előbb odafigyelek a rendrakásra, mert hát ha tényleg úgy igazából belegondolok , akkor rájöhettem volna hogy amióta van az öcsém kevesebb dologra tud anya is odafigyelni ezért hát be kell segítenem itt ott. Végül is szívesen is csinálom, mert a kicsi tesóm egy tündér és annyira szeretem!!! Alig várom már hogy vihessem ide oda és tanítgathassam dolgokra, végre én leszek a főnök , persze nem akarom hogy ezt érezze is, de szeretni fogok róla gondoskodni nagy és okos bátyus módjára. Szeretném ha felnézne rám majd!

Ami a sulis dolgokat illeti , ott minden rendben alakul! Továbbra is jól tanulok, és már várom az év végét hogy a tanárnéni és igazgatónéni el is ismerje az igyekezetem. Biztos most strébernek tartotok, de nem így van. Nem tanulok folyton, egyszerűen megy a suli és kész. Bár néha nagyon lefáradok a nagy figyelésben órákon, szó szerint a szemem is kiguvad mikor új dolgokat tanulunk annyira figyelek , de így legalább otthon nem kell már tanulnom. Amikor hazamegyek, otthon anya mondja is hogy olyan vagyok mint akit kimosott a mosógép és kicentrifugázta 1000-es fordulaton.

A legfontosabb dolog mostanában az az hogy már nem vagyok szerelmes!
Tudjátok van egy osztálytársam a Dóri, mások által is szép lány! Eddig szerelmes voltam belé, és ő viszonozta is , de ez már elmúlt. Tudjátok nap mint nap bókoltam neki hogy milyen szép meg minden, és ő egy idő után már csak velem akart lenni egész nap. Folyton lógott a nyakamon. Apa mondta is hogy a nők ilyenek és ne hagyjam magam. Gondoltam még adok neki egy két esélyt hogy megváltozzon , de hát a lányok úgy látszik nem változnak. Na az tette be a kiskaput amikor kiakartam menni a srácokkal focizni, és ő nem akart és kérte hogy ne menjek. Én meg annyira szerettem volna, de hát nyafogott!
Erre apa azt mondta hogy ez még túl korai hogy egy nő irányítson(elég nekem anya), és ne hagyjam magam. Az addig széphajú szépszemű kislány hirtelen már nem is lett olyan szép, és észrevettem hogy néha úgy fut mint egy ló! Teljesen kiábrándultam azt hiszem ezt így kell mondani ugye? Szóval azóta nem bókolok inkább elkerülöm, és ha lehet akkor csak pár szót váltok vele! Anya azt mondta hogy majd lesz egyszer valaki akiben ezek a dolgok nem fognak zavarni, de én most egyenlőre nem szeretnék a lányokkal foglalkozni. Inkább a foci meg a judo, ezek jobb dolgok szerintem.

Hát kedves olvasók most ennyit rólam!
Legyen nagyon szép napotok, a borús időjárás ellenére!

üdv: Danesszosz