Hét és fél hónapos bejegyzés

Üdv kedves olvasók!

Jelentem 7 és fél hónapos vagyok, és rengeteg dolgot kezdtem el a napokban csinálni. Az egyik legfontosabb hogy, mászok. Visszavonhatatlanul előre és rendületlenül. Minden érdekel amit elém raknak , és minden ami érdekel elérem, hacsak anya meg nem állít közben. Sajnos van hogy megállít és azt mondja: Babus azt nem szabad!!! Például ha elindulok a tévé mellett a földön heverő zsínórokért, meg a falon lévő nagy fekete dobozt akarom elérni akkor is jön evvel a nem szabad dologgal. Kérdem én, akkor miért van odarakva? És legalább miért nem kóstolhatom meg egy kicsit? Dehát anya az anya és amit ő mond az úgy is van. A Dani is szótfogad neki mikor azt mondja hogy nem szabad, az lesz a legjobb ha énis így csinálok. Aztán már az ülés dolog is nagyon jól megy , már párnázni sem kell körbe , mert nem dőlök el. És hát megtanultam pogácsát sütni a kezeimmel, tudjátok mikor anya énekli a süti süti pogácsát én tapsolok rá! Anya szerint nagyon ügyes vagyok, szerintem meg nagyon kiváncsi is egyben. Annyi de annyi felfedezni való akad mostanában ! Kaptunk is az Erzsi mamától egy "mászószőnyeget" amin nyugodtan garázdálkodhatok. Anya azt mondta úgyis lemászok róla , meghát az egész lakást beterítő mászószőnyeget még nem fedezték fel sajni.
Az étvágyam nagyon jó! Továbbra is szopizok naponta 3-szor , meg éjjel 1-szer 2-szer, szinte most már mindent eszek mellette! Most már van az étrendemben husi, különféle zöldségek pl. répa , krumpli, brokkoli, és a gyümölcsöket nagyon szeretem. Egyik nap ettem körtét, na nem ám pürésítve hanem apa megpucolta és elém tartotta , és én csak szopogattam ízlelgettem isteni finom volt. A legutóbbi mérésen , 8 kg-ot nyomtam és 69 cm- volt a hosszom, de ennek már két hete azóta biztos megint nőttem egy kicsit.
Továbbra is jókedélyű baba vagyok mások szerint, dehát mit csináljak mindenki olyan muris persze hogy mindenkire csak mosolygok. Viszont a napokban végre kacagtam is nagyot, ezt ugyanis ritkán csinálom. Szóval ittvolt apáék gyerekkori szomszédja a Barbus , aki egyébként rendszeres követője a blognak. Szóval eljött meglátogatta a Kürti családot, és amikor rámnézett én hatalmas kacagásban törtem ki!!! Nem tudom miért, Barbi amúgy is egy nagyon jókedélyű ember és hát neki is nevetnek a szemei elég ha ránéz valakire, valószínű én is ezt láttam benne. A lényeg hogy kacagtam , és ő vissza kacagott, és onnantól kezdve csak nevettünk és nevettünk! Remélem máskor is eljön hozzánk látogatóba.
Röviden ennyit a hét és fél hónapos bejegyzésről!!!

Puszillak titeket kedves olvasók!
Ti is legyetek nagyon jó kedvűek, higgyétek el megéri!!!

üdvözlettel: Bálintosz nagyfőnök