Áll a baba áll, mint a gyertya szál!!

Sziasztok!

Igen igen öregszem, vagyis már 8 hónapos vagyok!!! Nézzük mik vonatkoznak a magamfajta 8 hónapos lurkókra!

- Első kézből akarja megismerni az őt körülvevő világot, de azzal még nincs tisztában, hogy amit tesz, az veszélyes vagy romboló lehet. Ezért aztán vakmerő nemtörődömséggel száguld végig a házon.
(hát ez igaz , ugyebár a balesetes bejegyzésből tudjátok milyen vakmerő is vagyok :)))

- Mostanára már majdnem teljesen tökéletesítette kúszótechnikáját, egész ügyesen közlekedik. Ahogy erősödnek a kúszóizmai, egyre gyakrabban próbál felállni.
Ha a baba már tud állni, kipróbálja, mire is képes ebben az ingatag helyzetben. Hamar megtanulja, melyik tárgy vagy bútordarab elég erős ahhoz, hogy biztos támaszték legyen, és melyik nem.
( Ez is én vagyok, nekem mostanában a lépcső széle, és a szennyeskosár tűnik jó támasztéknak de apa a lépcső szélét elbarikádozta egy lemezzel mondván hogy beütöm a buksimat ha ott állok!)

- A kicsi egyik kedvenc játszóhelye a konyha.
(Hát persze hogy a konyha , nincs is jobb hely annál!!! Imádom a fakanalakat a lábosokat , anya azt mondta nem is nagyon kell most venni új játékot mert azokat hamar megunom. Na de a fakanalat... azt soha !!!!)

- Kialakult a kicsinél a csipeszfogás, a hüvelykujja és a mutatóujja közé csippentve vesz a kezébe kisebb tárgyakat. Lehet, hogy már rá is tud mutatni arra, amit akar, és szemével követi azt a tárgyat, amelyre valaki rámutat. Látása és figyelme annyira éles, hogy képes a szobában levő egyetlen új tárgyat is észrevenni.
(Szóval akkor engem valaki most lefigyelt? Mert hát eddig csupa olyan dolgot mondanak az úgynevezett "szakértők" amiket én csinálok??? Tán ezért szakértők??? Na mindegy a lényeg hogy már eszem vajaskenyérkét, uzsonnára szokta anya adni, és van hogy összecsipkedi nekem és elémrakja és én egyenként próbálkozom bevenni a számba, nagyon nagy munka ez nekem de elég jól megy és hát amikor beteszem a vajas kenyeret a számban, és amikor az a finom puha vaj szétolvad a számban.... hmmmm nagyon nagyon fincsi!!!)

- Ebben a korban nehéz előre megjósolni, milyenek az evési szokásai, mert ízlése gyakran hétről hétre változik. Ha épp fogzik, nem érdekli az evés, inkább csak alaposan szemügyre veszi az ételt. Nyugodtan teljesítse a kívánságait (az ésszerűség határain belül), és ne erőltesse az evést.
(Ugye már mondanom sem kell , de tényleg ez van. Már most van egy csomó dolog amit nem nagyon szeretek, ilyen például a répa! Anya próbálta nekem elkészíteni többféle képpen , de csak akkor vagyok hajlandó megenni mikor sütőtököt is rak bele. Hiába sütőtök nélkül nem étel az étel!!! :)

- Ugyanilyen kiszámíthatatlan az alvás tekintetében is. Egy nyolchónapos aktív baba kevesebbet is alhat, mint korábban, de van, hogy annyira kifárasztja magát, hogy hosszabb periódusokat is átalszik. Ha a kicsi túlságosan felhúzza magát, valószínűleg nem fogja nyugodtan átaludni az éjszakát. Ha ez előfordul, nyugtassa meg halk beszéddel, simogatással, ringatással vagy énekkel.
(Hithetetlen ezek mindent tudnak rólam??? Az alvás dolog hol jó hol nem jó! Az elmúlt 2 hétben például rengeteget aludtam , és volt hogy anya úgy keltett fel, aztán meg pár napja éjjelente felkelek és akkor nehezen adom anya tudtára -vagy ő nem akarja megérteni- hogy csak ringatással aludnék el. Persze ilyenkor hadakozunk, végülis mindig én nyertem eddig, és anya csak elringatott amikor éppen azt akartam. Biztos a nyuszifogak jönnek megint akkor szoktam ilyen nyugtalanul aludni éjjel anya szerint. Viszket is az ínyem nagyon , és a nyálam is úgy folyik mint a "Niagara" mondja anya. )

- A nyelvi fejlődés már sokkal az előtt megkezdődik, hogy a kisbaba kimondaná az első szót. Beszélgessen vele, amelyen gyakran csak lehet, még akkor is, ha ez egyelőre meglehetősen egyoldalú. Észre fogja venni, hogy egyre gyakrabban utánozza az Ön által kiejtett szótagokat. Ami Önnek értelmetlenségnek hallatszik, azzal ő azt akarja utánozni, amit éppen hallott.
Még azt is tudják hogy mit mondok??? Hihetetlen!!! Szoktam anyával beszélgetni, ő azt mondja nem nem, én meg erre azt hogy de! Nem nem!! De. Nem nem!! De. Aztán még mondom hogy ajaa, da da , etyütyűűű, és persze tapsolok is mikor tetszik valami.

Testi fejlődés

• Csipeszfogást alkalmaz
  
• Képes az egyik tárgyat a kezében tartani és manipulálni vele, miközben a másikat figyeli
• Rámutat dolgokra, és szemével követi azokat a tárgyakat, amelyekre rámutattunk
• Úgy is tud előre vagy hátra kúszni, hogy az egyik kezében tart valamit
• A bútorokba kapaszkodva feláll
• Ha valaminek nekitámaszkodhat, már úgy is megáll, hogy a kezét nem használja
• Álló helyzetben az egyik lábát a másik elé helyezi
• Tapsol és integet
• Mindent megkóstol

Minden stimmel!!!

Szociális fejlődés

• A neki nem tetsző tárgyakat ellöki magától
• Ragaszkodik a szüleihez, az idegenekkel jobbára óvatos
• Megsimogatja a tükörképét, rámosolyog és megcsókolja
• Kiabál, hogy felhívja magára a figyelmet
• Ha nem is látja vagy hallja, utánozza az embereket és viselkedésüket
• Nem szereti a korlátokat

Itt is minden stimmel :)

Értelmi fejlődés

• Emlékszik a múltbeli eseményekre
• A tárgyakat mint külső, háromdimenziós valóságot veszi szemügyre
• A „mamá”-t és a „dadá”-t mint neveket ismételgeti

És persze hogy itt is, egyszóval teljesen megfelelek egy nyolchónapos ember egyednek! Éljen Éljen :)))


Ja megvolt az első betegségem is, valami vírusról beszélt a doktornéni. Elég rossz betegnek lenni, de szerencsére 2 nap és elmúlt! Biztos annak a finom szirupnak köszönhető amit anya a számba tömött mikor lázas voltam.

Na puszillak titeket olvasók, indulunk a Danesz judoedzésére és addig még meg kell tömnöm a pocimat vajaskenyérrel Hmmmmm !!!

sziasztok !

Short stories

Üdv mindenkinek!

Már rég jelentkeztem, ezúton is elnézést mindenkitől, de tudjátok mostanában nagyon elfoglalt vagyok. Lassan vége a sulinak, és ami azt illeti rengeteg felmérő témazáró és egyéb beszámoló terheli a vállam. Mindennap gyakorlok anyával mikor hazaérek a suliból szóval baromi elfoglalt vagyok, már amennyire elfoglalt lehet egy magamfajta kisiskolás!
Valahogy nem is értem miért nyaggatnak ennyire minket az utolsó hetekben, jól jönne már egy kis lazítás "láblógatás" stb.
Talán az ezután következő hetek majd lazábbak lesznek, legalább is nagyon reménykedem benne.
Ami fontos hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul is tudom az összes magyar betűt!!! Hurrá!!!! Már nagyon vártam hogy végre megtanuljuk az összes betűt, és tegnap mikor hazaértem a suliból egyből neki is álltam írni egy könyvet (hisz én már tudom az összes betűt , következésképp könyvet is tudok írni). Persze a blogírást is lassan átvehetem majd anyától így nem csak tolmácsolja majd a velem történt dolgokat, hanem én írhatom majd személyesen. Bár anya azt mondta hogy ez még túl korai, talán majd jövőre átadja nekem a staféta botot. Stafétabot???? Nem tudom mi lehet pontosan, de anya valami irányításról beszélt! Szóval én irányíthatok, az csak jó lehet!!!
Visszakanyarodva az elejéhez, amint mondtam elkezdtem írni egy mesekönyvet felbuzdulva azon hogy megtanultuk az összes betűt.
Fogtam egy lapot, kivágtam egy virágot az egyik szórólapból azt beragasztottam a könyv elejére!
A címe az lett: A veszekedés - Anya jól ki is nevetett mikor megtudta a címét- nem értem miért ??? A lényeg hogy leírtam kb. 5 mondatba, hogy egy medve találkozott a nyuszival a tisztáson, és találtak egy szép virágot. Hazaakarták mindketten vinni az anyukájuknak, de összevesztek kié legyen a virág! Sőt nem csak összevesztek de még verekedtek is.
Na itt be is fejeződött a mesém. Nem tudtam többet írni elfáradt a kezem , és a fejem is lezsibbadt mire ezt az anya szerint "nagyon bonyolult és eseménydús" történetet előkaptam a túlterhelt kis bucimból.:-)))
Szóval mikor előrukkoltam az én első önálló és egyedül írt könyvecskémmel, az én drága anyukám hangos nevetésben tört ki. Kicsit meg is bántódtam, de akkor elmagyarázta miért is nevet és utólag tényleg nevetséges amit írtam.
Minden szót egybe írtam le , és a történet is hogy úgy mondjam elég nyúlfarknyi lett de azért anya eltette ezt a kis könyvecskét, és azt mondta hogy jövő év végén elővesszük és akkor majd visszaolvassuk amit írtam. De hozzátette azt is hogy örül mert ez jó hogy csak így leülök és írok, és majd ha még több tudás lesz a birtokomban akkor biztos nagyon jó dolgokat fogok kiötleni.
A másik fontos dolog hogy elkezdtem anya csak így mondja "bandázni a srácokkal" , na meg csavarogni. Persze ne értsétek úgy hogy most mindennap csavargok és kitudja merre járok. NEM! ERRŐL SZÓ SINCS!
Csak felfedeztük a srácokkal hogy nem csak a focipályán lehet lógni, hanem a kertekbe is belehet menni cseresznyézni, na meg az iskolaudvar is ott áll tétován üresen a délutáni órákban. Belógni az iskola udvarába csak úgy elég vakmerő dolog főleg hogy ott van a gondnokbácsi aki őrzi a sulit és nem engedi hogy holmi suhancok csak úgy bemenjenek a suliudvarba. Ennek ellenére mi a srácokkal , a Petyával , Rolival , Rolcsival és a Viktorral most már pár napja délutánonként belógunk a suliba. Még jó hogy nagy fák vannak és el lehet bújni a nagy fák tövébe, és az nagyon izgi amikor kinéz a gondnokbácsi és azt figyeli kik járkálnak az udvaron.
Bár anya egyenlőre megengedi hogy bemenjek , de kérte ha ránk szólnak azonnal menjünk ki a suliból, nehogy következménye legyen a dolgoknak!
Végül is elég jól elszórakozunk mostanában, és apa is azt mondta ennyi gyerek csíny kell ő is csinált ilyeneket mikor gyerek volt. Na azért majd odafigyelek mikor megyek be a suliba , ugyanis emiatt nem szeretnék egy fekete pontot összehozni pláne így év végén.
Továbbra is tart a "bakugan" nevű játékszenvedélyem, és képzeljétek apa egyik nap a plázában dolgozott, ott ahol múltkor anyával láttunk egy csomó bakugant. Abba a boltba dolgozik , apa munkatársának a barátnője, és mivel olvassa a blogot így pontosan tudja hogy ez a kedvenc játékom. Szóval Zsani mert így hívják, küldött nekem apával 3 bakugant, egyik sem volt még meg és csak úgy tök ingyen adta. Nagyon nagyon örültem neki, és ezúton is üzenem Zsaninak hogy köszönöm szépen hogy gondolt rám!!!

Puszillak titeket olvasók most megyek , mert annyi dolgom van még, például enni anya fincsi spagettijából, és menni ki a srácokkal focizni szóval majd jelentkezem ismét!!

üdvözlettel: Danesz

Balesetek márpedig lesznek!!!

Sőt, mi több már vannak! Megtörtént ugyanis az első ágyról lemászós buksit beverős " balesetem".
Hát mit mondjak nem kis trauma volt ez nekem, anyának, és apának is! Történt ugyanis, hogy egyik reggel amikor felkeltem , tudjátok mindig a nagy ágyban ébredek reggel mert anya hajnalban mikor felkelek szopizni mindig odavesz maga mellé , és együtt alszunk tovább reggelig. Szóval ébredés után , anyukám elment a wc-re pisilni addig otthagyott az ágyikóban mondta hogy mindjárt jön . Bekapcsolta nekem a kedvenc mesecsatornámat a nagy képernyős dobozba és kérte nézzem addig még visszajön. Természetesen körberakott párnával meg takaróval is.
Gondoltam nehogy nyugodtan tudja már elvégezni a dolgát , utána megyek hisz én már rég tudom merre van az a bizonyos wc, gondoltam meglepem és kimászok utána.
Hát elindultam . Elindultam lefele az ágyról , át törtem magam az akadályokon amit anya rakott körém (most már tudom miért). Tudjátok mi lett a vége ugye?? Hát persze hogy leestem. Bevertem a fejem a kezem is. Anya pont jött ki a wc-ből és hallotta és látta is amint leborulok az ágyról. Nagyon nagyon sírtam, és anya annyira megijedt , legalább annyira mint én ha nem jobban. Felkapott és elkezdett vigasztalni közben jó szemügyre vette a fejemet . Azonnal hívta apát (szerencsére pont itthon volt) és szólt neki hogy ugorjon haza mert vinni kell engem valami kórházfélébe hogy megvizsgáljanak. Apa szinte 2 perc alatt hazaért, de addigra én már szinte el is felejtettem mi történt. Szegény anyát ha láttátok volna. Hangosan zokogott, apa alig tudta megvigasztalni (pedig nem is ő ütötte be a fejét hanem én)
Szerencsére nem történt bajom, ugyanis az eset után 5-6 percre már teljesen megnyugodtam és mosolyogtam. Anya felhívta a Gabinenémet is hogy szerinte nézessék e meg a kórházban a buksimat, de nene jól kifaggatta anyát és végül mondta neki hogy nem kell minden oké. Apa is így látta. Azt mondta az ijedség nagyobb volt szerencsére.
Mindenesetre jó lecke volt ez nekem, szegény anyámnak meg még nagyobb. Látod anya , ha kimész pisilni akkor is vinned kell magaddal, vagy az a legjobb ha leraksz a földre , onnan biztos nem esek lejjebb.
Persze mióta mászom, azóta ide oda beütöm a fejemet vagy a kezemet, de ezek nem vészes dolgok ilyenkor anya sem akar egyből abba a Kórház nevezetű helyre menni!!!

Történt más is:

Anyával rengeteget autózunk mostanában. Együtt megyünk bevásárolni, és ha akad valami elintézni valója csak bepattanunk a mi kis négykerekű guruló masinánkba és már megyünk is.
Egyik nap is így tettünk , és elmentünk a nagy bevásárló helyre anya csak" Tecsónak" hívja. Bevásároltunk amit én szerencsésen végig aludtam majd , berakott anya az autóba gondosan bekötött és becsukata az ajtót. Már indultunk volna.... amikor észre vette hogy a kulcsot amivel beindítja a mi kis masinánkat, szóval azt is bezárta velem együtt!! Persze én aludtam mint a tej. Ablakok felhúzva, gyerek bennt , az összes ajtó zárva. Azonnal berohant az bevásárló helyre ahol szólt a biztonsági őrnek és elmondta hogy mi történt, majd kérte szóljanak a Peti nagybátyámnak aki ott dolgozik hogy jöjjön és segítsen kiszabadítani engem. Hát Peti bátyus pont nem volt benn. Ez Pech, nagy pech ! Persze telefon is be volt velem együtt zárva. A biztonsági őr bácsi nagyon aranyos volt egyből összecsődített pár embert , és azonnal a segítségünkre siettek. Tanakodtak hogy lehetne kinyitni kár nélkül az autót, de végül is 10 perc próbálkozás után kinyitották a masinát, és én pont ekkor ébredttem fel. Anya kedvesen csak ennyit mondott: szia életem , jót aludtál? Anya annyira örült , gondoltam is itt valami történt!! Anya megköszönte a bácsiknak a segítséget, és peti nagybátyám is már csak akkor ért oda mikor már indultunk haza. Hazafelé anya elmesélte mi történt velünk! Hát szép!!! Akkor most így bízzak a saját anyámban nem??? A lényeg hogy minden rendben lett!
Azt hiszem nem csak anyunak kell rám odafigyelnie, de nekem anyára ugyan úgy hiszen néha elég szórakozott szegény!!

Puszillak titeket olvasók hamarosan ismét jelentkezem!

üdv: Bálintosz (vakmerő) nagyfőnök

pikcsörsz

anyával a Tettyén

Danesszal

unokanővéremmel Nikivel

Jutkamamával

Lilikével a messzimamáéknál

sulis képek

így jártok csajok ha szórakoztok

csoportkép a világbajnok edzőnkkel

judo

nagyon írok

Dórival

sorakozó az udvaron








tesi óra: tarkó állás és híd

Hét és fél hónapos bejegyzés

Üdv kedves olvasók!

Jelentem 7 és fél hónapos vagyok, és rengeteg dolgot kezdtem el a napokban csinálni. Az egyik legfontosabb hogy, mászok. Visszavonhatatlanul előre és rendületlenül. Minden érdekel amit elém raknak , és minden ami érdekel elérem, hacsak anya meg nem állít közben. Sajnos van hogy megállít és azt mondja: Babus azt nem szabad!!! Például ha elindulok a tévé mellett a földön heverő zsínórokért, meg a falon lévő nagy fekete dobozt akarom elérni akkor is jön evvel a nem szabad dologgal. Kérdem én, akkor miért van odarakva? És legalább miért nem kóstolhatom meg egy kicsit? Dehát anya az anya és amit ő mond az úgy is van. A Dani is szótfogad neki mikor azt mondja hogy nem szabad, az lesz a legjobb ha énis így csinálok. Aztán már az ülés dolog is nagyon jól megy , már párnázni sem kell körbe , mert nem dőlök el. És hát megtanultam pogácsát sütni a kezeimmel, tudjátok mikor anya énekli a süti süti pogácsát én tapsolok rá! Anya szerint nagyon ügyes vagyok, szerintem meg nagyon kiváncsi is egyben. Annyi de annyi felfedezni való akad mostanában ! Kaptunk is az Erzsi mamától egy "mászószőnyeget" amin nyugodtan garázdálkodhatok. Anya azt mondta úgyis lemászok róla , meghát az egész lakást beterítő mászószőnyeget még nem fedezték fel sajni.
Az étvágyam nagyon jó! Továbbra is szopizok naponta 3-szor , meg éjjel 1-szer 2-szer, szinte most már mindent eszek mellette! Most már van az étrendemben husi, különféle zöldségek pl. répa , krumpli, brokkoli, és a gyümölcsöket nagyon szeretem. Egyik nap ettem körtét, na nem ám pürésítve hanem apa megpucolta és elém tartotta , és én csak szopogattam ízlelgettem isteni finom volt. A legutóbbi mérésen , 8 kg-ot nyomtam és 69 cm- volt a hosszom, de ennek már két hete azóta biztos megint nőttem egy kicsit.
Továbbra is jókedélyű baba vagyok mások szerint, dehát mit csináljak mindenki olyan muris persze hogy mindenkire csak mosolygok. Viszont a napokban végre kacagtam is nagyot, ezt ugyanis ritkán csinálom. Szóval ittvolt apáék gyerekkori szomszédja a Barbus , aki egyébként rendszeres követője a blognak. Szóval eljött meglátogatta a Kürti családot, és amikor rámnézett én hatalmas kacagásban törtem ki!!! Nem tudom miért, Barbi amúgy is egy nagyon jókedélyű ember és hát neki is nevetnek a szemei elég ha ránéz valakire, valószínű én is ezt láttam benne. A lényeg hogy kacagtam , és ő vissza kacagott, és onnantól kezdve csak nevettünk és nevettünk! Remélem máskor is eljön hozzánk látogatóba.
Röviden ennyit a hét és fél hónapos bejegyzésről!!!

Puszillak titeket kedves olvasók!
Ti is legyetek nagyon jó kedvűek, higgyétek el megéri!!!

üdvözlettel: Bálintosz nagyfőnök

Gombfoci

Sziasztok!

A hétvégén megint voltam szülinapi buliba. Most az egyik kedvenc osztálytársam a D. Dani merthogy ő is Dani, szóval az ő szülinapján. Egyébként 3 Dani is van az osztályomban velem együtt, ezért a tanárnénik kitalálták hogy csak így hívnak minket: D. Dani , K. Dani (ez volnék én) és Cs. Dani.
Szóval voltam a bulijába, ami nem sikerült eléggé vagyis inkább uncsi volt ha lehet így mondani. De legalább a Dani örült az ajándéknak amit vettünk neki. Anya szerint elég drága is volt ami azt illeti. Szóval elég hamar hazaértem, és kaptam Daniéktól kölcsönbe egy kis gombfocit, tudjátok amin rugós bábuk vannak ! Nagyon Király!!! Hát most folyton avval játszok , és kivételesen anya és apa is játszanak velem , mert amikor a bakugánnal szerettem volna hogy játszanak, akkor mindegyik nagyon nem akart. De ezt ők is élvezik. Mondtam is anyának hogy jó lenne egy csocsóasztal a szülinapomra!!! (nem zárkózott el tőle)
Na az én szülinapom biztos nem lesz ilyen uncsi, mert ott legalább 15 gyerek lesz és 3 féle torta és hamburger amit apa süt, meg medence....
Más
Apa megint nincs itthon , folyton dolgozik anya meg elég szomorú, bár mostanában azt mondja most már kezdi megszokni hogy ez a helyzet!!!
Mindenesetre nekem nagyon hiányzik apa. Azért is mert nem tudok kihez odabújni esténként, mert apához szoktam ha itthon van. Anyával is aludtam már, csak ha az öcsi fenn van éjjel szerencsére nem sokszor van akkor meg nem tudok aludni.
Szóval hiányzik! Bár azt ígérte elvisz moziba a hétvégén. Hát a szaván fogom az tuti.
Képzeljétek az Öcsém elkezdett mászni! Annyira édes , nincs előtte akadály. Mikor hazaérek a suliból és meghallja a hangom már csattog a kis kezével és jön elém:) és sikolyt meg mosolyt kapok tőle.
A judo edzésemre is mindig lejönnek anyával és mindig végignézi, és mosolyog. A Tóni bácsi az edzőnk van hogy a nyakába veszi, vagy ráülteti a hátamra de mostanában mindig bevonja az edzésbe, végül is nem lehet elég korán elkezdeni.
A suliba minden oké. Lassan közeleg az év vége, de régen is volt nyár!!! Már nagyon várom. Egésznap strandolni, focizni , PS-ezni!!!! Na addig is maradok a gombfocinál amíg nálam van, mert már lassan vissza kell adni.
Ja , volt egészségnap a suliba és rajzoltunk is, és megint kaptam díjat. Egy fa tollat nagyon kis helyes és gyümölcsöt is.
Most a kedvenc idézetemmel búcsúzok tőletek mára , amit az edzőnktől a Tóni bácsitól tanultam :
"-aki nem tűz ki maga elé elérhetetlen célokat,
az azt sem éri el, ami számára elérhető lenne.
Ezért , reggel amikor felébredek, azt mondom magamnak:
szerencséje csak annak lehet, aki mindent megtesz azért ,
hogy eredménye ne a szerencsén múljék!!!"

Milyen igaz ugye???

üdv: Danesszosz