2010. július 4., vasárnap
Járni tanulok!!!
Sziasztok!
Csak egy gyors bejelentkezés tőlem, ugyanis nyaralok a papáméknál, de tegnap hazajöttünk egy napra, mert anyának elintézni valója akadt.
Tegnap kaptam a szülőktől valami járássegítő játékfélét, nagyon tetszik! Gondoltam megmutatom az erről készült videót!
Mindenkinek további szép nyarat kívánok! Ha visszajöttünk jelentkezünk ismét!
üdvözlettel : Bálintosz nagyfőnök
2010. június 25., péntek
A hét történései
Sziasztok!
Gondoltam bejelentkezek kicsit, és elmesélem mi történt velünk az elmúlt napokban.
A hét viszonylag csendesen telt, telik mert ma ugye még csak péntek van. Hétfőn és kedden gyakorlatilag a sok esőtől ki sem lehetett ismét mozdulni a lakásból. Bálintom meg már annyira megszokta a délutáni sétákat hogy ilyenkor elég nyügös is tud lenni ha nem tudunk menni. Daneszom elkezdte a focitábort , ami ebben a rossz időben- már ami a hét elejét illeti- elég ilyesztő volt a számomra. Nem szokásos nyári záporral tarkított szeles bolond időjárás ilyenkor anyuka természetesen aggódig a fiáért. Váltás ruha, esőkabát, váltó alsónemű , váltó cipő stb. stb. Szegény gyereket úgy felszereltem holmival hogy alig bírta el a táskáját. De fő az óvatosság hiszen kinek hiányzik egy kis tüdőgyulladás! Ennek ellenére Daneszom jól bírja a kiképzést, bár nagyon elfárad mindennap. Azért örülök hogy tetszik neki , de már örülnék ha itthon lenne kicsit és pihenne.
Egyébként szomszédunk az edzője, és nagyon szereti. Én is nyugodtabb vagyok hiszen tudom hogy Dávid valamennyire ha lehet így mondani több figyelmet szentel rá mintha egy idegennél focizna. Egész belejött a végére, és tegnap már mondogatta hogy ő még járna szívesen. A magam részéről én most örülök hogy már itthon lesz, tegnap sem látszott a gyerek szeme fehérje a fáradtságtól , és ezt még két nagy táska is tetézte a szem alatt.
Tegnapelőtt el is mentünk Bubussal az ebédlőbe ahol ebédelnek, itt bárki ehet gondoltam én is összekötöm a kellemest a hasznossal és legalább együtt eszünk. Előtte elintéznivalóm akadt a könyvelőknél, és amióta megszületett Bálint nem látták ezért hát fogtuk magunkat és kocsiba pattantunk. De ez a nap sem indult egyszerűen. A szokásos reggeli alvás közben megérkezett a papa, aki már tudja jól hogy Bálintomat reggel nyolcig- fél kilencig , vagy tíz óra után láthatja ugyanis közte alszik. Szóval megérkezett a papa háromnegyed tízkor mondván megy a dédihez, csak beugrik egy kávéra. Melegítettem neki kávét ami jó forróra sikeredett, és amit sikeresen magamra öntöttem úgy forrón. Azóta is ott a nyoma a kezemen. Papa megkávézott és 52-ig bírta akkor hangos köhögésbe kezdett. Vajon miért??? Hát persze hogy felkeltette Bálintot mert látni akarta. Egyébként jó érzés hogy így szereti, persze szereti az összes unokáját csak most Bálintom a nyúzgálni való korban van, egyébként tényleg nagyon aranyos. Hát papa is teljesen odáig van tőle. Tehát felkeltette megnyúzgálta és már ment is tovább. Elkezdődött a nap. Szépen összepakolásztam Bálintnak , pelenka törlőkendő, innivaló , cumi 2 ha az egyik bekoszolódna, pénztárca napszemüveg a vezetéshez mert addigra kisütött a nap, egyszóval minden ami útközben kellhet. Felöltöztem, majd gatyába ráztam az én kis porontyomat is. Ekkor jutott eszembe hogy még nem tízóraizott. Nade egy ekkora gyereknél a tízórai fél órába is beletelhet én meg szerettem volna sietni, de semmi esetre sem szerettem volna ha kapkodva eszik a gyerek az én mehetnékem miatt. Gondoltam adok neki egy kis sütőtök- alma kombinációjú üveges kaját talán az lesz a leggyorsabb. Sütőtök - alma!!! Vááááááááá hát persze okos anyuka azután etet sütőtököt apró gyermekével miután már puccba vágta magát. Naná hogy az én másodszülöttem akkor kezdi el fújni a sütőtököt anyára mikor nem kéne!! Akkor változtattunk a tízórain. Egy fél banánt adtam neki amit meg szépen szétnyomkodva kell a szájába tenni. Hát persze ilyenkorra már 11 óránál tartottunk. Úristen ennyit bénázni egy gyerekkel!! Szóval megette a banánt újra átöltöztettem, és én is átöltöztem félig mert nadrágot nem kellett másikat húznom, de így is volt egy pecsét a gatyámon amit útközben vettem észre a kocsiban. Mérgelődtem is mert szerettem volna rendezett anyuka látszatát kelteni a könyvelők előtt akik egyben a munkatársaim is , szóval szerettem volna a toppon lenni. Hát minél jobban akartam annál jobban nem sikerült.
Aztán persze elértünk hozzájuk, és Bálintom nagyon jól érezte magát a társaságukban. Produkálta magát, tapsolt dumált, mindent megnézett , nem félt pedig számára ők idegenek, nevettett sokat , hozta a formáját. Dagatt is a "mellem" rendesen. Látni kellett volna ahogy a vezetőkönyvelő , egyébként töbszörös nagymama visszament gyerekbe és csuszott mászott Bálinttal a földön.
Fél egy körül eljöttünk tőlük és már mentünk is az ebédlőbe hogy találkozzunk az én kis focistámmal. Így is lett, már útközben láttam őket ahogy sétálnak az ebédlő felé olyan jó érzés volt. Aztán Dávid természetesen megengedte hogy odaüljön mellém és együnk együtt. Tudjátok olyan büszke voltam és vagyok rá. Sokáig ő volt az én egyedüli kicsikém, és jó látni hogy abból a pici babából ekkora önálló gyerek cseperedett. Örülök hogy sportol, szeret mozogni persze nem kell hogy élvonalbeli legyen , de mivel én is sokáig sportoltam tudom hogy nagyon sok dolgot tud adni.
Azon a napon este megvolt Bálintom második "balesete", és azóta még kettő.
Este fürdés után még mászkált a szobában , fárasztottuk apával kicsikét. Elég fáradt volt már és ahogy felkapaszkodott az ágy mellé meg is csúszott a kis keze és a lefejelte az ágy sarkát. Persze az kárpittal van bevonva , de olyan szerencsétlenül esett hogy felrepedt belül a kis szája. Ömlött a vér, én meg megijedtem hogy nehogy a kis "gizikéjének" legyen baja. Hál istennek semmi. Megmaradt a fogacska. A vérzés csak nehezen állt el , így az egész napi kiegyensúlyozott gyerekből átváltozott Bálintom egy fájdalmasan visító gyerekké, ami természetes egy ilyen esés után. Nagyon nehezen aludt el , és ha elaludt 10 percre rá felébresztette a fájdalom. Nagyon sajnáltam. Adtam is neki egy kis nurofent, végül is az segített. Szóval érdekes napot zártunk.
Azóta tegnap kétszer is történt kisebb baleset. Az egyik kis orrvérzést okozott , a másik kis puklit a fejen. Pedig tényleg mindig szinte a sarkában vagyok, dehát ezeket úgy néz kis nem nagyon lehet elkerülni főleg ha egy kis örökmozgója van az embernek.
Várom már a hétvégét mert elmegyek Danimmal moziba megnézzük a Toystorie 2 -őt. Szeretnék kicsit több időt tölteni most vele is.Reméljük apa nem lesz fáradt mert rá maradna Bálint addig.
Majd meglátjuk!
Gondoltam bejelentkezek kicsit, és elmesélem mi történt velünk az elmúlt napokban.
A hét viszonylag csendesen telt, telik mert ma ugye még csak péntek van. Hétfőn és kedden gyakorlatilag a sok esőtől ki sem lehetett ismét mozdulni a lakásból. Bálintom meg már annyira megszokta a délutáni sétákat hogy ilyenkor elég nyügös is tud lenni ha nem tudunk menni. Daneszom elkezdte a focitábort , ami ebben a rossz időben- már ami a hét elejét illeti- elég ilyesztő volt a számomra. Nem szokásos nyári záporral tarkított szeles bolond időjárás ilyenkor anyuka természetesen aggódig a fiáért. Váltás ruha, esőkabát, váltó alsónemű , váltó cipő stb. stb. Szegény gyereket úgy felszereltem holmival hogy alig bírta el a táskáját. De fő az óvatosság hiszen kinek hiányzik egy kis tüdőgyulladás! Ennek ellenére Daneszom jól bírja a kiképzést, bár nagyon elfárad mindennap. Azért örülök hogy tetszik neki , de már örülnék ha itthon lenne kicsit és pihenne.
Egyébként szomszédunk az edzője, és nagyon szereti. Én is nyugodtabb vagyok hiszen tudom hogy Dávid valamennyire ha lehet így mondani több figyelmet szentel rá mintha egy idegennél focizna. Egész belejött a végére, és tegnap már mondogatta hogy ő még járna szívesen. A magam részéről én most örülök hogy már itthon lesz, tegnap sem látszott a gyerek szeme fehérje a fáradtságtól , és ezt még két nagy táska is tetézte a szem alatt.
Tegnapelőtt el is mentünk Bubussal az ebédlőbe ahol ebédelnek, itt bárki ehet gondoltam én is összekötöm a kellemest a hasznossal és legalább együtt eszünk. Előtte elintéznivalóm akadt a könyvelőknél, és amióta megszületett Bálint nem látták ezért hát fogtuk magunkat és kocsiba pattantunk. De ez a nap sem indult egyszerűen. A szokásos reggeli alvás közben megérkezett a papa, aki már tudja jól hogy Bálintomat reggel nyolcig- fél kilencig , vagy tíz óra után láthatja ugyanis közte alszik. Szóval megérkezett a papa háromnegyed tízkor mondván megy a dédihez, csak beugrik egy kávéra. Melegítettem neki kávét ami jó forróra sikeredett, és amit sikeresen magamra öntöttem úgy forrón. Azóta is ott a nyoma a kezemen. Papa megkávézott és 52-ig bírta akkor hangos köhögésbe kezdett. Vajon miért??? Hát persze hogy felkeltette Bálintot mert látni akarta. Egyébként jó érzés hogy így szereti, persze szereti az összes unokáját csak most Bálintom a nyúzgálni való korban van, egyébként tényleg nagyon aranyos. Hát papa is teljesen odáig van tőle. Tehát felkeltette megnyúzgálta és már ment is tovább. Elkezdődött a nap. Szépen összepakolásztam Bálintnak , pelenka törlőkendő, innivaló , cumi 2 ha az egyik bekoszolódna, pénztárca napszemüveg a vezetéshez mert addigra kisütött a nap, egyszóval minden ami útközben kellhet. Felöltöztem, majd gatyába ráztam az én kis porontyomat is. Ekkor jutott eszembe hogy még nem tízóraizott. Nade egy ekkora gyereknél a tízórai fél órába is beletelhet én meg szerettem volna sietni, de semmi esetre sem szerettem volna ha kapkodva eszik a gyerek az én mehetnékem miatt. Gondoltam adok neki egy kis sütőtök- alma kombinációjú üveges kaját talán az lesz a leggyorsabb. Sütőtök - alma!!! Vááááááááá hát persze okos anyuka azután etet sütőtököt apró gyermekével miután már puccba vágta magát. Naná hogy az én másodszülöttem akkor kezdi el fújni a sütőtököt anyára mikor nem kéne!! Akkor változtattunk a tízórain. Egy fél banánt adtam neki amit meg szépen szétnyomkodva kell a szájába tenni. Hát persze ilyenkorra már 11 óránál tartottunk. Úristen ennyit bénázni egy gyerekkel!! Szóval megette a banánt újra átöltöztettem, és én is átöltöztem félig mert nadrágot nem kellett másikat húznom, de így is volt egy pecsét a gatyámon amit útközben vettem észre a kocsiban. Mérgelődtem is mert szerettem volna rendezett anyuka látszatát kelteni a könyvelők előtt akik egyben a munkatársaim is , szóval szerettem volna a toppon lenni. Hát minél jobban akartam annál jobban nem sikerült.
Aztán persze elértünk hozzájuk, és Bálintom nagyon jól érezte magát a társaságukban. Produkálta magát, tapsolt dumált, mindent megnézett , nem félt pedig számára ők idegenek, nevettett sokat , hozta a formáját. Dagatt is a "mellem" rendesen. Látni kellett volna ahogy a vezetőkönyvelő , egyébként töbszörös nagymama visszament gyerekbe és csuszott mászott Bálinttal a földön.
Fél egy körül eljöttünk tőlük és már mentünk is az ebédlőbe hogy találkozzunk az én kis focistámmal. Így is lett, már útközben láttam őket ahogy sétálnak az ebédlő felé olyan jó érzés volt. Aztán Dávid természetesen megengedte hogy odaüljön mellém és együnk együtt. Tudjátok olyan büszke voltam és vagyok rá. Sokáig ő volt az én egyedüli kicsikém, és jó látni hogy abból a pici babából ekkora önálló gyerek cseperedett. Örülök hogy sportol, szeret mozogni persze nem kell hogy élvonalbeli legyen , de mivel én is sokáig sportoltam tudom hogy nagyon sok dolgot tud adni.
Azon a napon este megvolt Bálintom második "balesete", és azóta még kettő.
Este fürdés után még mászkált a szobában , fárasztottuk apával kicsikét. Elég fáradt volt már és ahogy felkapaszkodott az ágy mellé meg is csúszott a kis keze és a lefejelte az ágy sarkát. Persze az kárpittal van bevonva , de olyan szerencsétlenül esett hogy felrepedt belül a kis szája. Ömlött a vér, én meg megijedtem hogy nehogy a kis "gizikéjének" legyen baja. Hál istennek semmi. Megmaradt a fogacska. A vérzés csak nehezen állt el , így az egész napi kiegyensúlyozott gyerekből átváltozott Bálintom egy fájdalmasan visító gyerekké, ami természetes egy ilyen esés után. Nagyon nehezen aludt el , és ha elaludt 10 percre rá felébresztette a fájdalom. Nagyon sajnáltam. Adtam is neki egy kis nurofent, végül is az segített. Szóval érdekes napot zártunk.
Azóta tegnap kétszer is történt kisebb baleset. Az egyik kis orrvérzést okozott , a másik kis puklit a fejen. Pedig tényleg mindig szinte a sarkában vagyok, dehát ezeket úgy néz kis nem nagyon lehet elkerülni főleg ha egy kis örökmozgója van az embernek.
Várom már a hétvégét mert elmegyek Danimmal moziba megnézzük a Toystorie 2 -őt. Szeretnék kicsit több időt tölteni most vele is.Reméljük apa nem lesz fáradt mert rá maradna Bálint addig.
Majd meglátjuk!
2010. június 20., vasárnap
Helyzetjelentés


Hahóóóó mindenki!
Beléptem a 9 - be! Vagyis 9 hónapos vagyok! Ez már döfi nem??? Bejött a jó idő (bár most megint nincs az a nagyon meleg) és nekem megvolt az első medencés fürdésem! Húúúú srácok az nagyon tetszik! Van a szomszédba a nagybátyáméknál egy hatalmas medence, és kaptam a nagynénémtől egy sárga babakompos úszógumit. Apáék jól bekentek valami fehér színű krémmel és már raktak is be a medencébe. Anya is ott volt velem, na meg a gyerekek és a tesóm is. Nagyon nagyon jó érzés volt belemerülni a medencébe azóta is várom hogy anyáék megint vigyenek, csak most nincs az a meleg és ilyenkor nem lehet.
Voltam még a Tettyén is ! Van ott egy nagyon nagy játszótér és képzeljétek rengeteg anya meg gyerek van ott és csúszdáznak meg hintáznak! Na szóval az előbbit én is kipróbáltam hát az is nagyon jó dolog, készített is volna anya képet dehát nem tud tartani is meg fényképezni is!
Végre vége a Danesz sulijának így sokat vagyok vele , olyan jókat játszunk , én mondom tiszta bóhóc ez a bátyus. Mindenfélét kitalál hogy megtanítson járni! Sokat bírkózunk a földön és mindig hagyja hogy én nyerjek. Sokat vagyunk együtt és imádok vele játszani , és anya legalább egy kicsit mentesül!! De mitől mentes??? Nem értem , de tény hogy mostanában nagyon elvagyok.
Kibújt a 4 - ik is!! Tudjátok , nyuszifog vagy gizike ahogy apa mondaná!! Egyre több és finomabb dolgot ehetek!Ettem már joghurtot a védőnéni engedélyezte, aztán már meggyet is ettem isteni, és ettem már pizzatésztát ezt a bátyám nagyon szereti megértem miért. Anya mindent megkóstoltat már velem, én meg lelkesen tátom a számat mint egy csőrike a fészekben aki várja mit tesz bele a mamája! Szóval bővül a repertoár!!! Persze a "fúj de büdös" kakis pelusok száma is. Van hogy napi háromszor!!!:) Ilyenkor kérem anyát minnél előbb szedjen ki belőle mert nagyon nem szeretem ha tele van. Mostanában anya mindig a csapnál távolítja el a fenekemről a végterméket mert a törlőkendőzés luxus ennyi kakilásnál. Végülis nekem mindegy csak szedjenek ki belőle. Múltkor anyáék valami pénzt dobtak fel hogy eldöntsék melyikük szedjen ki a pelusból! Apa vesztett!! Látnotok kellett volna , valahogy ezt anya jobban csinálja! Dehát hogy mindenki kivegye a részét a telipelusból, anya mindig Daneszra bízza a kakás pelus kukához való eljutását! Há háááááááá csak hogy ő sem maradjon ki semmiből! Nagy röhögések közepette , de mindig megteszi, csak az arca úgy megváltozik közben olyan furcsán felhúzza az orrát!!!???
Mostanában megint hétalvó vagyok a szülők szerint!Sokat alszom éjjel és napközben is. De ha fenn vagyok nincs megállás ! Imádok állni , meg mindenbe felkapaszkodni és szoktam magam előtt tolni a teregetős kosarat így elég sok helyre eljutok , eltotyogok.
De ami a legjobb hogy imádom a gyerekeket! Nagyon szeretnék már játszani a szomszéd Gertivel, meg Csengével de még nem mernek összeereszteni minket a szülők (mert olyan vagyok mint egy kis tank). Még jó hogy van egy bátyám akit nyúzhatok!
Azt biztos meséltem hogy van egy kutyusom a Bozont! Hát vele is nagyon jó játszani illetve jó lenne de ő mindig kikerül engem. De a cicánkat és a tengerimalacunkat is szoktam simogatni, és hát a mamánál meg van egy nagy kutyus a Brúnó, na ő nekem nagyon tetszik. Anya mondta lassan mehetünk valami állatkert nevezetű helyre mert ott nagyon sokféle állat van , és én már most imádom őket! Szóval alig várom.
Na majd jelentkezem nemsokára megint.
üdv: Bálintosz az egyre nagyobb nagyfőnök!
2010. június 9., szerda
"Összerúgtuk a port "anyával!!!
Mostanában anyával többször is összerúgtuk a port! Értem ezalatt azt a temérdek vitát és nyomasztó légkört ami mostanában otthon uralkodott. Valahogy kicsúsztak a kezem közül a dolgok, nem tudok már rendesen figyelni, sem a suliban sem itthon. Elfáradtam! Elég volt! Szünetet akarok!
Ami azt illeti anya ezt elég nehezen viseli. Először is jöttem avval hogy nem szeretnék már annyira judozni, aztán meg az év végi témazárók kivéve a matekot, sem sikerültek annyira fényesen. Ez természetesen az év végi bizimbe is lehet hogy látszani fog. Persze nem lesznek rossz jegyeim, csak lehet hogy nem leszek teljesen kitűnő!! Ne és??? Egyszerűen nem bírok már koncentrálni. És természetesen itthon is akadtak velem problémák.
Tegnap beszélgettünk anyával , és azt mondta hogy igyekszik ő is "lazítani a gyeplőn" és hogy látja hogy fáradt vagyok, de az iskola végéig teljesíteni kell. Meg olyanokat is mondott hogy az élet ilyen , folyamatosan tennünk kell a dolgokért ha azt akarjuk hogy sikerüljenek. Ha ez így van én nem szeretnék olyan gyorsan felnőni!!!!!! Na jó tudom hogy anyának igaza van , de mit tegyek ha a játék a foci engem most jobban érdekelnek?!
Apa is azt mondta hogy ez így természetes, de anya csak jót akar !
Tudom tudom. Végül is mindig mindent megenged és megtesz nekem csak cserébe elvár tőlem dolgokat.
Szokta is mondani: "érted haragszom, nem ellened"! Meg hogy csak azt szeretné ha kivenném a magam részét az itthoni dolgokból amit koromhoz mérten már megtudok csinálni! Hiszen az élet nem csak játék és szórakozás. Azt mondta azt szeretné elérni hogy legyen természetes hogy magamnak töltök inni, vagy hogy reggeli után berakom a csapba a ,tányért. Remélem ezekre jobban oda fogok tudni figyelni majd most hogy nem lesz a suli!
Végül is az a lényeg hogy mindjárt itt a VAKÁCIÓ én meg jól kipihenhetem magam!
Már vannak is tervek miket fogunk csinálni a nyáron. És tök jó mert egész nap láthatom az öcsikémet , a barátokat és anyával is sokat lehetek. Majd szépen összecsiszolódunk ismét!
Meg lesz a szülinapom, és a szülők mindig tök jó bulikat szoktak nekem szervezni!!! Szóval várom a szünidőt hogy aztán újult erővel vághassak neki majd a sutyinak ismét!
Vakációs versike:
Happy Holiday :))))))
Ami azt illeti anya ezt elég nehezen viseli. Először is jöttem avval hogy nem szeretnék már annyira judozni, aztán meg az év végi témazárók kivéve a matekot, sem sikerültek annyira fényesen. Ez természetesen az év végi bizimbe is lehet hogy látszani fog. Persze nem lesznek rossz jegyeim, csak lehet hogy nem leszek teljesen kitűnő!! Ne és??? Egyszerűen nem bírok már koncentrálni. És természetesen itthon is akadtak velem problémák.
Tegnap beszélgettünk anyával , és azt mondta hogy igyekszik ő is "lazítani a gyeplőn" és hogy látja hogy fáradt vagyok, de az iskola végéig teljesíteni kell. Meg olyanokat is mondott hogy az élet ilyen , folyamatosan tennünk kell a dolgokért ha azt akarjuk hogy sikerüljenek. Ha ez így van én nem szeretnék olyan gyorsan felnőni!!!!!! Na jó tudom hogy anyának igaza van , de mit tegyek ha a játék a foci engem most jobban érdekelnek?!
Apa is azt mondta hogy ez így természetes, de anya csak jót akar !
Tudom tudom. Végül is mindig mindent megenged és megtesz nekem csak cserébe elvár tőlem dolgokat.
Szokta is mondani: "érted haragszom, nem ellened"! Meg hogy csak azt szeretné ha kivenném a magam részét az itthoni dolgokból amit koromhoz mérten már megtudok csinálni! Hiszen az élet nem csak játék és szórakozás. Azt mondta azt szeretné elérni hogy legyen természetes hogy magamnak töltök inni, vagy hogy reggeli után berakom a csapba a ,tányért. Remélem ezekre jobban oda fogok tudni figyelni majd most hogy nem lesz a suli!
Végül is az a lényeg hogy mindjárt itt a VAKÁCIÓ én meg jól kipihenhetem magam!
Már vannak is tervek miket fogunk csinálni a nyáron. És tök jó mert egész nap láthatom az öcsikémet , a barátokat és anyával is sokat lehetek. Majd szépen összecsiszolódunk ismét!
Meg lesz a szülinapom, és a szülők mindig tök jó bulikat szoktak nekem szervezni!!! Szóval várom a szünidőt hogy aztán újult erővel vághassak neki majd a sutyinak ismét!
Vakációs versike:
Várom már a vakációt,
Hogy úsztassak papírhajót,
Eregessek sárkányokat,
Szél útján csavargókat.
Másszak fára, dombra, hegyre,
Utazhassak a tengerre:
Fogjak rákot s fürge halat,
Hűs árnyékú füzek alatt.
Víg csapatban focizhassak,
S lepkék után rohangáljak,
A tisztáson vagy a réten
Lebarnulva, jókedvűen.
Késő estig csatangoljak,
Bogarásszak, madarásszak
Nem gondolva évkezdésre,
Csengőszavú szeptemberre.
Csengőszavú szeptemberre.
Happy Holiday :))))))
2010. június 7., hétfő
Nyár nyár nyár...... (Anya jelent)
Sziasztok drága olvasók!
Ezentúl én is néha be fogok jelentkezni , hiszen "csöpp" gyermekeimmel nem történik mindennap olyan dolog amit hosszan és velősen ki lehetne elemezni:) , na persze továbbra is majd a gyerekeké lesz a főszerep.
Végre beköszöntött a nyár, nem szakad az eső és süt a nap! Lehet talán szabadtéri programokat szervezni, és hát élvezni a nap melegét beszívni bőrön keresztül a jótékony D vitamint persze csak mértékkel.
Sajnos az árvízi helyzet sok sok ember életét keseríti meg a napokban, épp tegnap mélyedtünk bele a párommal micsoda helyzet is van ma az árvíz miatt. Emberek akiknek egy pillanat alatt a víz tönkretett mindenüket, a házukat értékeiket, jószágokat, kerteket és csak áradnak és áradnak a folyók. Iszonyat!!!
Meg is ragadnám az alkalmat, hogy ti akik olvastok minket a 1749-es számot ha felhívnátok , 200 Ft-al támogatnátok az árvízkárosultakat. Nem sok de ha sokan felhívjuk ezt az adományvonalat, talán mi is hozzájárulhatunk hogy emberek akik szinte mindenüket elvesztették talán valamilyen szinten újra tudják kezdeni az életüket!!
És most más!
Tervezem hogy meglátogatom babásos ismerőseimet, eddig az időjárás nem engedte de a nap most nagyon hívogat és csavarogni támadt kedvem. A héten elnézünk talán Bencéékhez, Rebust is látjuk , és jövőhéten megnézzük Tikó barátosném kicsiny lányát aki szinte egyidős Bálintosszal.
Szóval tervek vannak , majd meglátjuk most meg a rekkenő hőség nem fog e visszatartani minket a csavargástól.
Lassan jön a "medence" szezon, és papáéknál is fel kell állítani a nagy medencét! Azt hiszem rengeteget fogunk strandolni idén a gyerekekkel a papáéknál, tavaly a nagy pocim nem engedélyezett sok sok ugrabugrát a medibe, ugyanis ha vízközelben vagyok visszaváltozom gyerekké és folyton ugrálnék. Szóval tavaly csak a szolid úszkálás volt engedélyezve, de idén....
Idén készülhet mindenki mert anya ugrálni fog! (csak a térdem bírja) Na meg Bálint is most fog először medibe úszni, tavaly csak a pocakban ringatózott közben, habár azt nagyon szerette.
Daneszom meg már rutinos medencéző ha lehet így mondani! Nem is nagyon hiányzik neki a nagyobb víz (tenger, Balaton) imádja papáéknál a medencét.
Szegény apa ismét egy dolog amit meg kell neki csinálni , a családja kedvéért! Bár ő szerintem ezt szívesen csinálja , csak ne lenne annyi dolga még mellette, hiszen a klímásoknál ilyenkor van a dömping, és itthon az udvart is ilyenkor lehet rendbe tenni!!! Szóval akad dolga bőven. És azt tervezzük még a nyáron féltetőt is csinálunk és betonozunk is. Ilyenkor azt kívánnám bárcsak lennék erős kezű férfi, hogy tudjak nekik segíteni érdemben, talán lebetonoznék én, és a cserepet is felrakhatnám én a féltetőre!
Nagyon nagyon szeretnék neki segíteni hogy megkönnyítsem a dolgát, de azonkívül hogy vigyázok a gyerekekre és finom ebédet főzök neki, na meg nem idegesítem közben azonkívül ezekbe a férfias dolgokba nem tudok segíteni. Kár nagy kár!
Daneszomnak lejár a sulija a héten, nagyon kíváncsi leszek a bizijére, bár az előreláthatólag kitűnőnek ígérkezik mégsem szeretném elkiabálni. Nagyon elfáradt így év végére angyalom, de nagyon ügyesen végigcsinálta és büszke vagyok rá emiatt. Aminek talán még jobban örülök hogy annyira mozgékony lett, imád focizni szereti a teniszt folyton mozgásban van. Igazi fiúcska akit nem lehet "lelőni" , tele van energiával!! Csak egy dolgot sajnálok hogy a judot nem nagyon szeretné már csinálni. Pedig annyira annyira ügyes benne! Tán nincs eléggé inspirálva, vagy csak egyszerűen megunta! Nem tudom. Mondogatja hogy többet szeretne harcolni, és kicsit unalmas hogy mindig ugyan azt csinálják! Persze az edzője szuper és biztos tudja mit hogyan kell, de egy 8 éves gyerek hamar ráun a dolgokra ha azok folyton ismétlődnek! Meg persze az is közre játszik hogy a Benike és Petike is abbahagyta a judot, így ő sem megy már olyan nagy kedvel pedig nagyon szereti Tóni bácsit. Na talán majd szeptembertől újra próbáljuk, azért még nem adjuk fel a dolgokat.
Bálintom szépen fejlődik a maga ütemében, egy tündéri mosolygós kisbaba. Továbbra is szépen áll sőt az ágy széléhez támaszkodva körbejárja az ágyat! Most 8,5 kiló és 71 cm. Voltunk tanácsadáson a múlt héten és hát elbűvölte a doktornénit és a védőnéniket. Folyamatosan gagyogott nekik , persze bemutattuk mit tud mert doktornéni kíváncsi volt rá. Örömmel konstatálta a doktornéni hogy Bálintom miket tud és mondta, hogy anyuka készüljön fel ez a gyerek elég korán járni fog. Bár én kiegyeznék avval ha csak 11 -12 hósan kezdene el járni, de valószínű ő ezt előbb fogja csinálni. Nagyon jól eszik, és ami fontos imádja a főztömet ugyanis magam főzök már neki. Egyre ízesebben, és a darabos ételt is szoktatom. Hétvégén csirkeragulevesből evett ami tele volt zöldséggel meg husival, és raktam bele egy kis sajtot meg vajat és turmix. Na mondanom sem kell.))) imádta
De már evett sült húst is , meg rizst , és pörköltet is turmixoltam már neki a krumplijához.
Kibújt a harmadik fogacska is neki , tudtam hogy ez okozta nála az éjszakai hacacárékat!!! Amióta kint van megint jókat alszunk éjjel is.
Rólam csak annyit hogy nagyon de nagyon szeretnék már visszafogyni, de ehhez tenni is kéne dolgokat. Most még 10 kiló van rajtam ami a 30-hoz képest (amit a Bálinttal szedtem fel) már csekélység, de mégis annyira zavar. Van egy csomó jó ruhám amibe még mindig nem férek bele, vagy ha már valamennyire rám jön akkor úgy érzem magam benne mint egy kötözött sonka!!!
Fúúúúúúúúú nagyon utálom. Szeretnék már fogyózni de Bálintom még mindig szopik, naponta 4 szer és még éjjel is egyszer kétszer. De még várok egy hónapot és elkezdem leszoktatni, egyre kevesebbszer fogok neki adni majd. Nehéz menetnek ígérkezik, de csak a szoptatás befejeztével tudok nekiállni az igazi fogyózásnak és tornának. Ez a nyár már így fog eltelni (pufin) , fürdőrucit nem mostanában fogok húzni asszem :))). Pedig de jó is lenne lemenni a Balcsira kicsit fürdeni. Nem baj majd eljön az én időm is:)))!!!
Ja szeretettel üdvözlöm a blogozók táborába Krisztit és babócáját!
Reméljük sokáig olvasgathatjuk a bejegyzéseket róla és babájáról!
Szomszédasszonykámnak Lilinek pedig innen is üzenem hogy hiányoznak a Török street-ről és kár hogy nem tudtunk nagyon dumcsizni mikor hazajöttek 1 napra. De sebaj ha hazajöttök jól kidumálunk mindent!:))
Puszi Domonkos úrnak és Csengettyűnek!
És titeket is puszillak olvasók hamarosan jelentkezik valamelyikünk újra!!!
Hakuna matata :)))
Ezentúl én is néha be fogok jelentkezni , hiszen "csöpp" gyermekeimmel nem történik mindennap olyan dolog amit hosszan és velősen ki lehetne elemezni:) , na persze továbbra is majd a gyerekeké lesz a főszerep.
Végre beköszöntött a nyár, nem szakad az eső és süt a nap! Lehet talán szabadtéri programokat szervezni, és hát élvezni a nap melegét beszívni bőrön keresztül a jótékony D vitamint persze csak mértékkel.
Sajnos az árvízi helyzet sok sok ember életét keseríti meg a napokban, épp tegnap mélyedtünk bele a párommal micsoda helyzet is van ma az árvíz miatt. Emberek akiknek egy pillanat alatt a víz tönkretett mindenüket, a házukat értékeiket, jószágokat, kerteket és csak áradnak és áradnak a folyók. Iszonyat!!!
Meg is ragadnám az alkalmat, hogy ti akik olvastok minket a 1749-es számot ha felhívnátok , 200 Ft-al támogatnátok az árvízkárosultakat. Nem sok de ha sokan felhívjuk ezt az adományvonalat, talán mi is hozzájárulhatunk hogy emberek akik szinte mindenüket elvesztették talán valamilyen szinten újra tudják kezdeni az életüket!!
És most más!
Tervezem hogy meglátogatom babásos ismerőseimet, eddig az időjárás nem engedte de a nap most nagyon hívogat és csavarogni támadt kedvem. A héten elnézünk talán Bencéékhez, Rebust is látjuk , és jövőhéten megnézzük Tikó barátosném kicsiny lányát aki szinte egyidős Bálintosszal.
Szóval tervek vannak , majd meglátjuk most meg a rekkenő hőség nem fog e visszatartani minket a csavargástól.
Lassan jön a "medence" szezon, és papáéknál is fel kell állítani a nagy medencét! Azt hiszem rengeteget fogunk strandolni idén a gyerekekkel a papáéknál, tavaly a nagy pocim nem engedélyezett sok sok ugrabugrát a medibe, ugyanis ha vízközelben vagyok visszaváltozom gyerekké és folyton ugrálnék. Szóval tavaly csak a szolid úszkálás volt engedélyezve, de idén....
Idén készülhet mindenki mert anya ugrálni fog! (csak a térdem bírja) Na meg Bálint is most fog először medibe úszni, tavaly csak a pocakban ringatózott közben, habár azt nagyon szerette.
Daneszom meg már rutinos medencéző ha lehet így mondani! Nem is nagyon hiányzik neki a nagyobb víz (tenger, Balaton) imádja papáéknál a medencét.
Szegény apa ismét egy dolog amit meg kell neki csinálni , a családja kedvéért! Bár ő szerintem ezt szívesen csinálja , csak ne lenne annyi dolga még mellette, hiszen a klímásoknál ilyenkor van a dömping, és itthon az udvart is ilyenkor lehet rendbe tenni!!! Szóval akad dolga bőven. És azt tervezzük még a nyáron féltetőt is csinálunk és betonozunk is. Ilyenkor azt kívánnám bárcsak lennék erős kezű férfi, hogy tudjak nekik segíteni érdemben, talán lebetonoznék én, és a cserepet is felrakhatnám én a féltetőre!
Nagyon nagyon szeretnék neki segíteni hogy megkönnyítsem a dolgát, de azonkívül hogy vigyázok a gyerekekre és finom ebédet főzök neki, na meg nem idegesítem közben azonkívül ezekbe a férfias dolgokba nem tudok segíteni. Kár nagy kár!
Daneszomnak lejár a sulija a héten, nagyon kíváncsi leszek a bizijére, bár az előreláthatólag kitűnőnek ígérkezik mégsem szeretném elkiabálni. Nagyon elfáradt így év végére angyalom, de nagyon ügyesen végigcsinálta és büszke vagyok rá emiatt. Aminek talán még jobban örülök hogy annyira mozgékony lett, imád focizni szereti a teniszt folyton mozgásban van. Igazi fiúcska akit nem lehet "lelőni" , tele van energiával!! Csak egy dolgot sajnálok hogy a judot nem nagyon szeretné már csinálni. Pedig annyira annyira ügyes benne! Tán nincs eléggé inspirálva, vagy csak egyszerűen megunta! Nem tudom. Mondogatja hogy többet szeretne harcolni, és kicsit unalmas hogy mindig ugyan azt csinálják! Persze az edzője szuper és biztos tudja mit hogyan kell, de egy 8 éves gyerek hamar ráun a dolgokra ha azok folyton ismétlődnek! Meg persze az is közre játszik hogy a Benike és Petike is abbahagyta a judot, így ő sem megy már olyan nagy kedvel pedig nagyon szereti Tóni bácsit. Na talán majd szeptembertől újra próbáljuk, azért még nem adjuk fel a dolgokat.
Bálintom szépen fejlődik a maga ütemében, egy tündéri mosolygós kisbaba. Továbbra is szépen áll sőt az ágy széléhez támaszkodva körbejárja az ágyat! Most 8,5 kiló és 71 cm. Voltunk tanácsadáson a múlt héten és hát elbűvölte a doktornénit és a védőnéniket. Folyamatosan gagyogott nekik , persze bemutattuk mit tud mert doktornéni kíváncsi volt rá. Örömmel konstatálta a doktornéni hogy Bálintom miket tud és mondta, hogy anyuka készüljön fel ez a gyerek elég korán járni fog. Bár én kiegyeznék avval ha csak 11 -12 hósan kezdene el járni, de valószínű ő ezt előbb fogja csinálni. Nagyon jól eszik, és ami fontos imádja a főztömet ugyanis magam főzök már neki. Egyre ízesebben, és a darabos ételt is szoktatom. Hétvégén csirkeragulevesből evett ami tele volt zöldséggel meg husival, és raktam bele egy kis sajtot meg vajat és turmix. Na mondanom sem kell.))) imádta
De már evett sült húst is , meg rizst , és pörköltet is turmixoltam már neki a krumplijához.
Kibújt a harmadik fogacska is neki , tudtam hogy ez okozta nála az éjszakai hacacárékat!!! Amióta kint van megint jókat alszunk éjjel is.
Rólam csak annyit hogy nagyon de nagyon szeretnék már visszafogyni, de ehhez tenni is kéne dolgokat. Most még 10 kiló van rajtam ami a 30-hoz képest (amit a Bálinttal szedtem fel) már csekélység, de mégis annyira zavar. Van egy csomó jó ruhám amibe még mindig nem férek bele, vagy ha már valamennyire rám jön akkor úgy érzem magam benne mint egy kötözött sonka!!!
Fúúúúúúúúú nagyon utálom. Szeretnék már fogyózni de Bálintom még mindig szopik, naponta 4 szer és még éjjel is egyszer kétszer. De még várok egy hónapot és elkezdem leszoktatni, egyre kevesebbszer fogok neki adni majd. Nehéz menetnek ígérkezik, de csak a szoptatás befejeztével tudok nekiállni az igazi fogyózásnak és tornának. Ez a nyár már így fog eltelni (pufin) , fürdőrucit nem mostanában fogok húzni asszem :))). Pedig de jó is lenne lemenni a Balcsira kicsit fürdeni. Nem baj majd eljön az én időm is:)))!!!
Ja szeretettel üdvözlöm a blogozók táborába Krisztit és babócáját!
Reméljük sokáig olvasgathatjuk a bejegyzéseket róla és babájáról!
Szomszédasszonykámnak Lilinek pedig innen is üzenem hogy hiányoznak a Török street-ről és kár hogy nem tudtunk nagyon dumcsizni mikor hazajöttek 1 napra. De sebaj ha hazajöttök jól kidumálunk mindent!:))
Puszi Domonkos úrnak és Csengettyűnek!
És titeket is puszillak olvasók hamarosan jelentkezik valamelyikünk újra!!!
Hakuna matata :)))
2010. május 28., péntek
Áll a baba áll, mint a gyertya szál!!

Sziasztok!
Igen igen öregszem, vagyis már 8 hónapos vagyok!!! Nézzük mik vonatkoznak a magamfajta 8 hónapos lurkókra!
- Első kézből akarja megismerni az őt körülvevő világot, de azzal még nincs tisztában, hogy amit tesz, az veszélyes vagy romboló lehet. Ezért aztán vakmerő nemtörődömséggel száguld végig a házon.
(hát ez igaz , ugyebár a balesetes bejegyzésből tudjátok milyen vakmerő is vagyok :)))
- Mostanára már majdnem teljesen tökéletesítette kúszótechnikáját, egész ügyesen közlekedik. Ahogy erősödnek a kúszóizmai, egyre gyakrabban próbál felállni.
Ha a baba már tud állni, kipróbálja, mire is képes ebben az ingatag helyzetben. Hamar megtanulja, melyik tárgy vagy bútordarab elég erős ahhoz, hogy biztos támaszték legyen, és melyik nem.
( Ez is én vagyok, nekem mostanában a lépcső széle, és a szennyeskosár tűnik jó támasztéknak de apa a lépcső szélét elbarikádozta egy lemezzel mondván hogy beütöm a buksimat ha ott állok!)
- A kicsi egyik kedvenc játszóhelye a konyha.
(Hát persze hogy a konyha , nincs is jobb hely annál!!! Imádom a fakanalakat a lábosokat , anya azt mondta nem is nagyon kell most venni új játékot mert azokat hamar megunom. Na de a fakanalat... azt soha !!!!)
- Kialakult a kicsinél a csipeszfogás, a hüvelykujja és a mutatóujja közé csippentve vesz a kezébe kisebb tárgyakat. Lehet, hogy már rá is tud mutatni arra, amit akar, és szemével követi azt a tárgyat, amelyre valaki rámutat. Látása és figyelme annyira éles, hogy képes a szobában levő egyetlen új tárgyat is észrevenni.
(Szóval akkor engem valaki most lefigyelt? Mert hát eddig csupa olyan dolgot mondanak az úgynevezett "szakértők" amiket én csinálok??? Tán ezért szakértők??? Na mindegy a lényeg hogy már eszem vajaskenyérkét, uzsonnára szokta anya adni, és van hogy összecsipkedi nekem és elémrakja és én egyenként próbálkozom bevenni a számba, nagyon nagy munka ez nekem de elég jól megy és hát amikor beteszem a vajas kenyeret a számban, és amikor az a finom puha vaj szétolvad a számban.... hmmmm nagyon nagyon fincsi!!!)
- Ebben a korban nehéz előre megjósolni, milyenek az evési szokásai, mert ízlése gyakran hétről hétre változik. Ha épp fogzik, nem érdekli az evés, inkább csak alaposan szemügyre veszi az ételt. Nyugodtan teljesítse a kívánságait (az ésszerűség határain belül), és ne erőltesse az evést.
(Ugye már mondanom sem kell , de tényleg ez van. Már most van egy csomó dolog amit nem nagyon szeretek, ilyen például a répa! Anya próbálta nekem elkészíteni többféle képpen , de csak akkor vagyok hajlandó megenni mikor sütőtököt is rak bele. Hiába sütőtök nélkül nem étel az étel!!! :)
- Ugyanilyen kiszámíthatatlan az alvás tekintetében is. Egy nyolchónapos aktív baba kevesebbet is alhat, mint korábban, de van, hogy annyira kifárasztja magát, hogy hosszabb periódusokat is átalszik. Ha a kicsi túlságosan felhúzza magát, valószínűleg nem fogja nyugodtan átaludni az éjszakát. Ha ez előfordul, nyugtassa meg halk beszéddel, simogatással, ringatással vagy énekkel.
(Hithetetlen ezek mindent tudnak rólam??? Az alvás dolog hol jó hol nem jó! Az elmúlt 2 hétben például rengeteget aludtam , és volt hogy anya úgy keltett fel, aztán meg pár napja éjjelente felkelek és akkor nehezen adom anya tudtára -vagy ő nem akarja megérteni- hogy csak ringatással aludnék el. Persze ilyenkor hadakozunk, végülis mindig én nyertem eddig, és anya csak elringatott amikor éppen azt akartam. Biztos a nyuszifogak jönnek megint akkor szoktam ilyen nyugtalanul aludni éjjel anya szerint. Viszket is az ínyem nagyon , és a nyálam is úgy folyik mint a "Niagara" mondja anya. )
- A nyelvi fejlődés már sokkal az előtt megkezdődik, hogy a kisbaba kimondaná az első szót. Beszélgessen vele, amelyen gyakran csak lehet, még akkor is, ha ez egyelőre meglehetősen egyoldalú. Észre fogja venni, hogy egyre gyakrabban utánozza az Ön által kiejtett szótagokat. Ami Önnek értelmetlenségnek hallatszik, azzal ő azt akarja utánozni, amit éppen hallott.
Még azt is tudják hogy mit mondok??? Hihetetlen!!! Szoktam anyával beszélgetni, ő azt mondja nem nem, én meg erre azt hogy de! Nem nem!! De. Nem nem!! De. Aztán még mondom hogy ajaa, da da , etyütyűűű, és persze tapsolok is mikor tetszik valami.
Testi fejlődés
- Csipeszfogást alkalmaz
- Képes az egyik tárgyat a kezében tartani és manipulálni vele, miközben a másikat figyeli
- Rámutat dolgokra, és szemével követi azokat a tárgyakat, amelyekre rámutattunk
- Úgy is tud előre vagy hátra kúszni, hogy az egyik kezében tart valamit
- A bútorokba kapaszkodva feláll
- Ha valaminek nekitámaszkodhat, már úgy is megáll, hogy a kezét nem használja
- Álló helyzetben az egyik lábát a másik elé helyezi
- Tapsol és integet
- Mindent megkóstol
Szociális fejlődés
- A neki nem tetsző tárgyakat ellöki magától
- Ragaszkodik a szüleihez, az idegenekkel jobbára óvatos
- Megsimogatja a tükörképét, rámosolyog és megcsókolja
- Kiabál, hogy felhívja magára a figyelmet
- Ha nem is látja vagy hallja, utánozza az embereket és viselkedésüket
- Nem szereti a korlátokat
Értelmi fejlődés
- Emlékszik a múltbeli eseményekre
- A tárgyakat mint külső, háromdimenziós valóságot veszi szemügyre
- A „mamá”-t és a „dadá”-t mint neveket ismételgeti

Ja megvolt az első betegségem is, valami vírusról beszélt a doktornéni. Elég rossz betegnek lenni, de szerencsére 2 nap és elmúlt! Biztos annak a finom szirupnak köszönhető amit anya a számba tömött mikor lázas voltam.
Na puszillak titeket olvasók, indulunk a Danesz judoedzésére és addig még meg kell tömnöm a pocimat vajaskenyérrel Hmmmmm !!!
sziasztok !
2010. május 21., péntek
Short stories
Üdv mindenkinek!
Már rég jelentkeztem, ezúton is elnézést mindenkitől, de tudjátok mostanában nagyon elfoglalt vagyok. Lassan vége a sulinak, és ami azt illeti rengeteg felmérő témazáró és egyéb beszámoló terheli a vállam. Mindennap gyakorlok anyával mikor hazaérek a suliból szóval baromi elfoglalt vagyok, már amennyire elfoglalt lehet egy magamfajta kisiskolás!
Valahogy nem is értem miért nyaggatnak ennyire minket az utolsó hetekben, jól jönne már egy kis lazítás "láblógatás" stb.
Talán az ezután következő hetek majd lazábbak lesznek, legalább is nagyon reménykedem benne.
Ami fontos hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul is tudom az összes magyar betűt!!! Hurrá!!!! Már nagyon vártam hogy végre megtanuljuk az összes betűt, és tegnap mikor hazaértem a suliból egyből neki is álltam írni egy könyvet (hisz én már tudom az összes betűt , következésképp könyvet is tudok írni). Persze a blogírást is lassan átvehetem majd anyától így nem csak tolmácsolja majd a velem történt dolgokat, hanem én írhatom majd személyesen. Bár anya azt mondta hogy ez még túl korai, talán majd jövőre átadja nekem a staféta botot. Stafétabot???? Nem tudom mi lehet pontosan, de anya valami irányításról beszélt! Szóval én irányíthatok, az csak jó lehet!!!
Visszakanyarodva az elejéhez, amint mondtam elkezdtem írni egy mesekönyvet felbuzdulva azon hogy megtanultuk az összes betűt.
Fogtam egy lapot, kivágtam egy virágot az egyik szórólapból azt beragasztottam a könyv elejére!
A címe az lett: A veszekedés - Anya jól ki is nevetett mikor megtudta a címét- nem értem miért ??? A lényeg hogy leírtam kb. 5 mondatba, hogy egy medve találkozott a nyuszival a tisztáson, és találtak egy szép virágot. Hazaakarták mindketten vinni az anyukájuknak, de összevesztek kié legyen a virág! Sőt nem csak összevesztek de még verekedtek is.
Na itt be is fejeződött a mesém. Nem tudtam többet írni elfáradt a kezem , és a fejem is lezsibbadt mire ezt az anya szerint "nagyon bonyolult és eseménydús" történetet előkaptam a túlterhelt kis bucimból.:-)))
Szóval mikor előrukkoltam az én első önálló és egyedül írt könyvecskémmel, az én drága anyukám hangos nevetésben tört ki. Kicsit meg is bántódtam, de akkor elmagyarázta miért is nevet és utólag tényleg nevetséges amit írtam.
Minden szót egybe írtam le , és a történet is hogy úgy mondjam elég nyúlfarknyi lett de azért anya eltette ezt a kis könyvecskét, és azt mondta hogy jövő év végén elővesszük és akkor majd visszaolvassuk amit írtam. De hozzátette azt is hogy örül mert ez jó hogy csak így leülök és írok, és majd ha még több tudás lesz a birtokomban akkor biztos nagyon jó dolgokat fogok kiötleni.
A másik fontos dolog hogy elkezdtem anya csak így mondja "bandázni a srácokkal" , na meg csavarogni. Persze ne értsétek úgy hogy most mindennap csavargok és kitudja merre járok. NEM! ERRŐL SZÓ SINCS!
Csak felfedeztük a srácokkal hogy nem csak a focipályán lehet lógni, hanem a kertekbe is belehet menni cseresznyézni, na meg az iskolaudvar is ott áll tétován üresen a délutáni órákban. Belógni az iskola udvarába csak úgy elég vakmerő dolog főleg hogy ott van a gondnokbácsi aki őrzi a sulit és nem engedi hogy holmi suhancok csak úgy bemenjenek a suliudvarba. Ennek ellenére mi a srácokkal , a Petyával , Rolival , Rolcsival és a Viktorral most már pár napja délutánonként belógunk a suliba. Még jó hogy nagy fák vannak és el lehet bújni a nagy fák tövébe, és az nagyon izgi amikor kinéz a gondnokbácsi és azt figyeli kik járkálnak az udvaron.
Bár anya egyenlőre megengedi hogy bemenjek , de kérte ha ránk szólnak azonnal menjünk ki a suliból, nehogy következménye legyen a dolgoknak!
Végül is elég jól elszórakozunk mostanában, és apa is azt mondta ennyi gyerek csíny kell ő is csinált ilyeneket mikor gyerek volt. Na azért majd odafigyelek mikor megyek be a suliba , ugyanis emiatt nem szeretnék egy fekete pontot összehozni pláne így év végén.
Továbbra is tart a "bakugan" nevű játékszenvedélyem, és képzeljétek apa egyik nap a plázában dolgozott, ott ahol múltkor anyával láttunk egy csomó bakugant. Abba a boltba dolgozik , apa munkatársának a barátnője, és mivel olvassa a blogot így pontosan tudja hogy ez a kedvenc játékom. Szóval Zsani mert így hívják, küldött nekem apával 3 bakugant, egyik sem volt még meg és csak úgy tök ingyen adta. Nagyon nagyon örültem neki, és ezúton is üzenem Zsaninak hogy köszönöm szépen hogy gondolt rám!!!
Puszillak titeket olvasók most megyek , mert annyi dolgom van még, például enni anya fincsi spagettijából, és menni ki a srácokkal focizni szóval majd jelentkezem ismét!!
üdvözlettel: Danesz
Már rég jelentkeztem, ezúton is elnézést mindenkitől, de tudjátok mostanában nagyon elfoglalt vagyok. Lassan vége a sulinak, és ami azt illeti rengeteg felmérő témazáró és egyéb beszámoló terheli a vállam. Mindennap gyakorlok anyával mikor hazaérek a suliból szóval baromi elfoglalt vagyok, már amennyire elfoglalt lehet egy magamfajta kisiskolás!
Valahogy nem is értem miért nyaggatnak ennyire minket az utolsó hetekben, jól jönne már egy kis lazítás "láblógatás" stb.
Talán az ezután következő hetek majd lazábbak lesznek, legalább is nagyon reménykedem benne.
Ami fontos hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul is tudom az összes magyar betűt!!! Hurrá!!!! Már nagyon vártam hogy végre megtanuljuk az összes betűt, és tegnap mikor hazaértem a suliból egyből neki is álltam írni egy könyvet (hisz én már tudom az összes betűt , következésképp könyvet is tudok írni). Persze a blogírást is lassan átvehetem majd anyától így nem csak tolmácsolja majd a velem történt dolgokat, hanem én írhatom majd személyesen. Bár anya azt mondta hogy ez még túl korai, talán majd jövőre átadja nekem a staféta botot. Stafétabot???? Nem tudom mi lehet pontosan, de anya valami irányításról beszélt! Szóval én irányíthatok, az csak jó lehet!!!
Visszakanyarodva az elejéhez, amint mondtam elkezdtem írni egy mesekönyvet felbuzdulva azon hogy megtanultuk az összes betűt.
Fogtam egy lapot, kivágtam egy virágot az egyik szórólapból azt beragasztottam a könyv elejére!
A címe az lett: A veszekedés - Anya jól ki is nevetett mikor megtudta a címét- nem értem miért ??? A lényeg hogy leírtam kb. 5 mondatba, hogy egy medve találkozott a nyuszival a tisztáson, és találtak egy szép virágot. Hazaakarták mindketten vinni az anyukájuknak, de összevesztek kié legyen a virág! Sőt nem csak összevesztek de még verekedtek is.
Na itt be is fejeződött a mesém. Nem tudtam többet írni elfáradt a kezem , és a fejem is lezsibbadt mire ezt az anya szerint "nagyon bonyolult és eseménydús" történetet előkaptam a túlterhelt kis bucimból.:-)))
Szóval mikor előrukkoltam az én első önálló és egyedül írt könyvecskémmel, az én drága anyukám hangos nevetésben tört ki. Kicsit meg is bántódtam, de akkor elmagyarázta miért is nevet és utólag tényleg nevetséges amit írtam.
Minden szót egybe írtam le , és a történet is hogy úgy mondjam elég nyúlfarknyi lett de azért anya eltette ezt a kis könyvecskét, és azt mondta hogy jövő év végén elővesszük és akkor majd visszaolvassuk amit írtam. De hozzátette azt is hogy örül mert ez jó hogy csak így leülök és írok, és majd ha még több tudás lesz a birtokomban akkor biztos nagyon jó dolgokat fogok kiötleni.
A másik fontos dolog hogy elkezdtem anya csak így mondja "bandázni a srácokkal" , na meg csavarogni. Persze ne értsétek úgy hogy most mindennap csavargok és kitudja merre járok. NEM! ERRŐL SZÓ SINCS!
Csak felfedeztük a srácokkal hogy nem csak a focipályán lehet lógni, hanem a kertekbe is belehet menni cseresznyézni, na meg az iskolaudvar is ott áll tétován üresen a délutáni órákban. Belógni az iskola udvarába csak úgy elég vakmerő dolog főleg hogy ott van a gondnokbácsi aki őrzi a sulit és nem engedi hogy holmi suhancok csak úgy bemenjenek a suliudvarba. Ennek ellenére mi a srácokkal , a Petyával , Rolival , Rolcsival és a Viktorral most már pár napja délutánonként belógunk a suliba. Még jó hogy nagy fák vannak és el lehet bújni a nagy fák tövébe, és az nagyon izgi amikor kinéz a gondnokbácsi és azt figyeli kik járkálnak az udvaron.
Bár anya egyenlőre megengedi hogy bemenjek , de kérte ha ránk szólnak azonnal menjünk ki a suliból, nehogy következménye legyen a dolgoknak!
Végül is elég jól elszórakozunk mostanában, és apa is azt mondta ennyi gyerek csíny kell ő is csinált ilyeneket mikor gyerek volt. Na azért majd odafigyelek mikor megyek be a suliba , ugyanis emiatt nem szeretnék egy fekete pontot összehozni pláne így év végén.
Továbbra is tart a "bakugan" nevű játékszenvedélyem, és képzeljétek apa egyik nap a plázában dolgozott, ott ahol múltkor anyával láttunk egy csomó bakugant. Abba a boltba dolgozik , apa munkatársának a barátnője, és mivel olvassa a blogot így pontosan tudja hogy ez a kedvenc játékom. Szóval Zsani mert így hívják, küldött nekem apával 3 bakugant, egyik sem volt még meg és csak úgy tök ingyen adta. Nagyon nagyon örültem neki, és ezúton is üzenem Zsaninak hogy köszönöm szépen hogy gondolt rám!!!
Puszillak titeket olvasók most megyek , mert annyi dolgom van még, például enni anya fincsi spagettijából, és menni ki a srácokkal focizni szóval majd jelentkezem ismét!!
üdvözlettel: Danesz
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)