Sziasztok olvasók !
Kivételesen én jelentkezem.
Olyan mély anyai érzések törtek rám, hogy úgy gondoltam leírom őket. Nem akarok senkit untatni az érzéseimmel , de mivel anyák napja közeleg azt hiszem úgy igazán belegondoltam az anyaság fogalmába. Megvallom, ahogy pörögtek a gondolataim el is pityeredtem. Kétgyermekes anyuka, két fiú édesanyja , stb. stb. szavak cikáztak a fejemben. Ez én volnék?? Biztos?? Hiszen még néha én is gyerek vagyok? És akkor ránéztem az éppen ölemben elszenderedő kicsi életre. Ahogy szuszog, ahogy ölel, ahogy bújik , ahogy a kicsi kezével markol és nem ereszt.... Igen visszavonhatatlanul anya vagyok , anyává váltam. Felelősséggel tartozom irántuk, és fel kell készítenem őket az életre!! Ugye mennyire ilyesztő?
Mégis a világ legszebb dolga ez!!! És most több milliárd anyatársam nevében mondom ezt!
Az életem végérvényesen megváltozott mióta vannak gyermekeim , és mivel nehéz pillanatok vannak bőven,- és még lesznek is gyanítom- szóval mivel akadnak olykor nehéz pillanatok az ember azt kivánná bárcsak eltűnhetne pár órára !
Ha alkalom nyílik rá hogy az ember kicsit kilépjen a szerepéből akkor is pár óra elteltével (és szerintem most nem csak magam nevében beszélek) már hiányoznak a gyerekei. És már nem is tűnik olyan jó ötletnek a "felszabadulás"!!! Szó szót követ! Az anyák ösztönösen és tudatosan is végzik a dolgukat cselekszenek,ez amolyan veleszületett dolog. Olyan szeretettel olyan odaadással amire csak egy anya képes. Nem is értem hogy képes néhány anya eldobni a gyermekét!!! Persze az apákon is nagy súly fekszik , hiszen nekik kell elsősorban az anyagi jólétet és biztonságot előteremteniük. E mellett pedig ők is szülők. Így család a család. Mi anyák többnyire ösztönösen cselekszünk addig nekik komoly munka és feladat a nagy hajtás után még a gyerekek apukájának lenni. Ebben nekem nagyon nagy szerencsém van , mert olyan társam van aki ha én nem lennék akkor is makulátlanul és nagy szeretettel nevelné fel a gyerekeinket.
Szeretek anya lenni , szeretem akivé válhattam általa, elbűvölnek a gyerekeim ahogy fejlődnek nőnek ahogy fedezik fel a világot! Szeretnék minden pillanatot
jól belevésni az emlékezetembe.
Minden anya feladata nemes és fontos.
Nagy részben tőlünk függ milyen embert nevelünk a gyermekeinkből. Képesek vagyunk e úgy nevelni hogy jó ember válhasson belőlük. Tudjon gyermekünk együtt nevetni a társaival, és képes legyen sírni és együtt érezni ha épp arra van szükség. Nagy feladat ami a legédesebb a világon, és persze olykor fárasztóbb mint bármilyen munka.
Minden tiszteletem az egyedül álló és beteg gyermeket nevelő anyáknak, akik ha lehet így mondani még többet adnak magukból hisz arra van szükség, hatalmas erőfeszítéseket tesznek nap mint nap.
Biztos sok anya van aki olvassa ezt a bejegyzést, vagy olyan aki anya lesz egyszer. Kívánom hogy mindenki élje át ezeket az érzéseket, és szeretetben tudja felnevelni a gyerekét gyerekeit! Sok sok erőt és kitartást minden anyának, nagymamának és leendő anyukának!!!
Az alábbi verset küldöm sok szeretettel minden anyukának és nagymamának!
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
2010. április 29., csütörtök
2010. április 25., vasárnap
"csoki"
Helló mindenkinek!
Hogy vagytok? Én nagyon jól! Remélem ti is élvezitek a napocskát , mostanában nagyon szépen süt aminek én is nagyon örülök. Egyre többet vagyok kinn a jó levegőn és egyre többet csavargunk anyával! Vasárnap voltam a messzi mamáméknál , azért messzi mert egy csomót kell utazni a négykerekű guruló micsodával amit apa szokott vezetni. Szóval beültünk a guruló szerkezetbe és csak mentünk mentünk és meg sem álltunk a messzi mamáékig. Mikor végre odaértünk már ott vártak minket a Lackóbátyusék és a mama meg a papa. Anya valami olyasmit mondott hogy itt majd nagyon sokat leszünk a nyáron, merthogy fel lesz állítva a nagy medence és abban úszkálhatunk a rekkenő hőségben. Na várjunk csak. Nyár , meg rekkenő hőség ezeket még nem is ismerem , de a medence az tulajdonképpen olyan mint a babakád csak sokkal nagyobb, és állítólag amikor anya pocijában voltam sokat úszott velem abban a medence micsodában. Nahát!!! Kiváncsian várom. A vizet amúgy is nagyon szeretem.
Szóval ott tartottam hogy leértünk mamáékhoz , anya meg apa kipakolászott engem meg leraktak egy pokrócra a fűbe, pont szemben volt velem a pipik háza. Onnan néztem ahogy a kakas a vezérpipi terelgeti a tyúkocskákat. Folyton kiabált, néha meg is ilyedtem de hát a szűnni nem akaró kiváncsiságom felülemelkedett a félelmen és csak néztem és néztem ahogy terelgeti a színes tollú tarajos a tojókat. Persze addig anya és apa is kipakolt és elrendezkedett. Jaj a mama meg a papa annyira örültek nekem , egyből mindent meg is akartak mutatni látván a lankadatlan kíváncsiságomat. Találkoztam a kutyusokkal is , nekem is van kutyusom de mamáéknak van 4 is. Persze nem lehetett őket nem észrevenni, mert hát elég nagyok. Van köztük egy amelyik nem is nagyon tetszik Őt úgy hívják a mamáék hogy Csoki! Olyan színe van mint a csokinak , és kék nagy szemei vannak. Apa is azt mondja olyan mint egy mackó! De hát én még csak egyféle mackót ismerek a tévéből a Micimackót és valahogy az sokkal barátságosabbnak tűnik mint ez! Nagyon meg is ilyedtem tőle , sírtam és nem akartam látni! Aztán anya odajött és megnyugtatott és valami olyasmit mondott hogy nagyon aranyos a csoki , majd megismerem és ne féljek ő majd vigyáz rám! Ti is tudjátok mire képes egy megnyugtató anyapuszi és ölelés. Ezután már nem is féltem tovább , és a nap többi része nagyon jól telt.
Aztán eljött az ebédidő!! Húúúúú képzeljétek először ettem a mama levesében főtt répából, és hát meg kell vallani nagyon nagyon ízlett. Most már megértem miért szereti apa a messzimama levesét annyira , ugyanis a levesben főtt répája isteni hmmmmmmm!!!!
Nagyot aludtam a levegőn és utána játszottam a nagybátyussal, meg a gyerekekkel és a mamáékkal, egyszóval nagyon mozgalmas napot tudhatok a hátam mögött. És már várom a nyarat meg azt a rekkenő hőség micsodát , mert ha az van akkor tuti sokat leszek a messzi nagyszülőknél!!!
Felrakott anya nektek egy videót ahogy fürdök a kis babakádamban, ha van kedvetek nézzétek meg!
Mindenkinek szép napos napocskát!
Bálintosz nagyfőnök!
Hogy vagytok? Én nagyon jól! Remélem ti is élvezitek a napocskát , mostanában nagyon szépen süt aminek én is nagyon örülök. Egyre többet vagyok kinn a jó levegőn és egyre többet csavargunk anyával! Vasárnap voltam a messzi mamáméknál , azért messzi mert egy csomót kell utazni a négykerekű guruló micsodával amit apa szokott vezetni. Szóval beültünk a guruló szerkezetbe és csak mentünk mentünk és meg sem álltunk a messzi mamáékig. Mikor végre odaértünk már ott vártak minket a Lackóbátyusék és a mama meg a papa. Anya valami olyasmit mondott hogy itt majd nagyon sokat leszünk a nyáron, merthogy fel lesz állítva a nagy medence és abban úszkálhatunk a rekkenő hőségben. Na várjunk csak. Nyár , meg rekkenő hőség ezeket még nem is ismerem , de a medence az tulajdonképpen olyan mint a babakád csak sokkal nagyobb, és állítólag amikor anya pocijában voltam sokat úszott velem abban a medence micsodában. Nahát!!! Kiváncsian várom. A vizet amúgy is nagyon szeretem.
Szóval ott tartottam hogy leértünk mamáékhoz , anya meg apa kipakolászott engem meg leraktak egy pokrócra a fűbe, pont szemben volt velem a pipik háza. Onnan néztem ahogy a kakas a vezérpipi terelgeti a tyúkocskákat. Folyton kiabált, néha meg is ilyedtem de hát a szűnni nem akaró kiváncsiságom felülemelkedett a félelmen és csak néztem és néztem ahogy terelgeti a színes tollú tarajos a tojókat. Persze addig anya és apa is kipakolt és elrendezkedett. Jaj a mama meg a papa annyira örültek nekem , egyből mindent meg is akartak mutatni látván a lankadatlan kíváncsiságomat. Találkoztam a kutyusokkal is , nekem is van kutyusom de mamáéknak van 4 is. Persze nem lehetett őket nem észrevenni, mert hát elég nagyok. Van köztük egy amelyik nem is nagyon tetszik Őt úgy hívják a mamáék hogy Csoki! Olyan színe van mint a csokinak , és kék nagy szemei vannak. Apa is azt mondja olyan mint egy mackó! De hát én még csak egyféle mackót ismerek a tévéből a Micimackót és valahogy az sokkal barátságosabbnak tűnik mint ez! Nagyon meg is ilyedtem tőle , sírtam és nem akartam látni! Aztán anya odajött és megnyugtatott és valami olyasmit mondott hogy nagyon aranyos a csoki , majd megismerem és ne féljek ő majd vigyáz rám! Ti is tudjátok mire képes egy megnyugtató anyapuszi és ölelés. Ezután már nem is féltem tovább , és a nap többi része nagyon jól telt.
Aztán eljött az ebédidő!! Húúúúú képzeljétek először ettem a mama levesében főtt répából, és hát meg kell vallani nagyon nagyon ízlett. Most már megértem miért szereti apa a messzimama levesét annyira , ugyanis a levesben főtt répája isteni hmmmmmmm!!!!
Nagyot aludtam a levegőn és utána játszottam a nagybátyussal, meg a gyerekekkel és a mamáékkal, egyszóval nagyon mozgalmas napot tudhatok a hátam mögött. És már várom a nyarat meg azt a rekkenő hőség micsodát , mert ha az van akkor tuti sokat leszek a messzi nagyszülőknél!!!
Felrakott anya nektek egy videót ahogy fürdök a kis babakádamban, ha van kedvetek nézzétek meg!
Mindenkinek szép napos napocskát!
Bálintosz nagyfőnök!
2010. április 24., szombat
Háromnegyedévi értékelés, és a többi
Sziasztok!
Dani vagyok jelentkezem!
Megkaptuk a háromnegyed éves értékelésünket az iskolába, és mindenből ismét nagyon jó lettem, hurrááááá! Anya ezért beígért nekem egy újabb bakugant, tudjátok a kedvenc játékom. A hét eltelt nem történt velem semmi különös, ha csak az nem hogy egyik nap meglátogattam a kedvenc doktornénimet.
Sajnos a szemem kb. két hete tiszta seb meg piros, ez kicsi korom óta így van elég érzékeny. Bejön a jó idő és rögtön könnybe lábad viszket és besebesedik. Valószínű allergia, elég kellemetlen. Anya ezért úgy döntött hogy elvisz a doktornénihez , meghát vittük az öcsit súlymérésre és akkor gondolta egy kalap alatt elintéz minket. :) Kaptam rá kenőcsöt meg cseppet is most már javul a szemem szépen.
Még vizsgálták az öcsémet beszélgettem a doktornénivel a suliról a lányokról stb. Aztán belém bújt a kisördög és elkezdtem hülyéskedni, olyanokat mondtam hogy én is szeretnék egy pelenkát hogy engem is pelenkázhasson anya. Hát persze a doktornéni egyből hahotázott a nevetéstől! Húúúú anyán láttam hogy nem nagyon tetszett neki amit mondtam , de nem szólt egy szót sem hagyta hogy beszéljek, mintha egy kicsit szégyellte volna magát miattam. De doktornéni megszokta a gyerekszájat , vagy legalább is ezt mondta...
Múltkor is megnevettettem, amikor a szemölcsömet mutattuk meg neki. Akkor a kabalámról volt szó! Tudjátok a jobb fülem mellett van egy apró porckinövésem az az én kabalám, evvel születtem, és anya megkérdezte a doktornénit hogy nem kéne e leszedni vagy elköttetni! Csak azt neee! Úgy hozzámnőtt, az a kabalám! Mondtam. Nélküle magányos lennék, ha nagyon egyedül vagyok mindig azt piszkálom! Akkor a doktornéni elkezdett nevetni , és azt mondta imádja a gyerekszájat. És nem kell majd ha nagyobb leszek és engem zavar akkor leszedethetem. Szóval ezen felbuzdulva gondoltam ismét megnevettetem ,ekkor lőttem el a pelenkás beszólást! De hát ez nem jött annyira be szerintem, legalább is anyánál nem az tuti.
Kimentünk a rendelőből és akkor mondta is hogy ha már mindenképp poénkodni akarok akkor gondoljam át miket mondok. De hát az ember nem mindig tudja magát csak úgy "átgondolni" nem? Főleg ha gyerek. Ezt anya is tudja , mégis folyton kéri hogy legalább próbáljam meg. Na mindegy , ezt már elsütöttem. Végül is jó volt az a nap.
Mikor hazaértünk pont hoztak nekünk egy csomagot. Anya mondta hogy az a cipőm lesz , amit rendelt nekem az interneten. Mostanában nagyon megszerettem a focit és sorozatba rúgom a bőr, sajnos vele együtt a cipőimet is szét! Ezért anya rendelt nekem egy hiperszuper cipőt azt mondta hogy ez legalább kitart egy ideig. Fel is húztam és már mentem is focizni. Sajnos aznap nem tudtam menni fociedzésre amit nagyon bánok mert érmeket osztogatott az edzőnk. Nem baj legközelebb sem a sebes szem, sem a szemölcs és semmi nem tántoríthat el a focitól!!!
Na puszillak titeket olvasók, megyek mert kéne anyuval számolnom kicsit és nyaggat hogy igyekezzek!
Jók legyetek ,én is igyekszem az lenni! Majd jelentkezem ismét!
Ja, feltöltöttem egy videót, nézzétek és hallgassátok tök király szerintem!
üdv!!!
Danesz
Dani vagyok jelentkezem!
Megkaptuk a háromnegyed éves értékelésünket az iskolába, és mindenből ismét nagyon jó lettem, hurrááááá! Anya ezért beígért nekem egy újabb bakugant, tudjátok a kedvenc játékom. A hét eltelt nem történt velem semmi különös, ha csak az nem hogy egyik nap meglátogattam a kedvenc doktornénimet.
Sajnos a szemem kb. két hete tiszta seb meg piros, ez kicsi korom óta így van elég érzékeny. Bejön a jó idő és rögtön könnybe lábad viszket és besebesedik. Valószínű allergia, elég kellemetlen. Anya ezért úgy döntött hogy elvisz a doktornénihez , meghát vittük az öcsit súlymérésre és akkor gondolta egy kalap alatt elintéz minket. :) Kaptam rá kenőcsöt meg cseppet is most már javul a szemem szépen.
Még vizsgálták az öcsémet beszélgettem a doktornénivel a suliról a lányokról stb. Aztán belém bújt a kisördög és elkezdtem hülyéskedni, olyanokat mondtam hogy én is szeretnék egy pelenkát hogy engem is pelenkázhasson anya. Hát persze a doktornéni egyből hahotázott a nevetéstől! Húúúú anyán láttam hogy nem nagyon tetszett neki amit mondtam , de nem szólt egy szót sem hagyta hogy beszéljek, mintha egy kicsit szégyellte volna magát miattam. De doktornéni megszokta a gyerekszájat , vagy legalább is ezt mondta...
Múltkor is megnevettettem, amikor a szemölcsömet mutattuk meg neki. Akkor a kabalámról volt szó! Tudjátok a jobb fülem mellett van egy apró porckinövésem az az én kabalám, evvel születtem, és anya megkérdezte a doktornénit hogy nem kéne e leszedni vagy elköttetni! Csak azt neee! Úgy hozzámnőtt, az a kabalám! Mondtam. Nélküle magányos lennék, ha nagyon egyedül vagyok mindig azt piszkálom! Akkor a doktornéni elkezdett nevetni , és azt mondta imádja a gyerekszájat. És nem kell majd ha nagyobb leszek és engem zavar akkor leszedethetem. Szóval ezen felbuzdulva gondoltam ismét megnevettetem ,ekkor lőttem el a pelenkás beszólást! De hát ez nem jött annyira be szerintem, legalább is anyánál nem az tuti.
Kimentünk a rendelőből és akkor mondta is hogy ha már mindenképp poénkodni akarok akkor gondoljam át miket mondok. De hát az ember nem mindig tudja magát csak úgy "átgondolni" nem? Főleg ha gyerek. Ezt anya is tudja , mégis folyton kéri hogy legalább próbáljam meg. Na mindegy , ezt már elsütöttem. Végül is jó volt az a nap.
Mikor hazaértünk pont hoztak nekünk egy csomagot. Anya mondta hogy az a cipőm lesz , amit rendelt nekem az interneten. Mostanában nagyon megszerettem a focit és sorozatba rúgom a bőr, sajnos vele együtt a cipőimet is szét! Ezért anya rendelt nekem egy hiperszuper cipőt azt mondta hogy ez legalább kitart egy ideig. Fel is húztam és már mentem is focizni. Sajnos aznap nem tudtam menni fociedzésre amit nagyon bánok mert érmeket osztogatott az edzőnk. Nem baj legközelebb sem a sebes szem, sem a szemölcs és semmi nem tántoríthat el a focitól!!!
Na puszillak titeket olvasók, megyek mert kéne anyuval számolnom kicsit és nyaggat hogy igyekezzek!
Jók legyetek ,én is igyekszem az lenni! Majd jelentkezem ismét!
Ja, feltöltöttem egy videót, nézzétek és hallgassátok tök király szerintem!
üdv!!!
Danesz
2010. április 18., vasárnap
"Nagy bátyus"
Sziasztok olvasók!
Bálintosz a nagyfőnök jelentkezem ismét! Már megint nagyon sok dolog történt velem.
Képzeljétek voltak nálunk vendégek! Az anyukámnak is van egy nagy és okos bátyusa mint nekem. Lackónak hívják és ő tényleg nagyon nagyon nagy!!! Neki is van kisfia meg kislánya , a Beni és a Lili. Na ők jöttek el látogatóba ismét hozzánk, merthogy szoktak hozzánk jönni rendszeresen. Anya mondta is hogy nagyon jó hogy jönnek mivel ő sokat van egyedül ezért szereti ha meglátogatnak minket. Pedig én mindig a tudtára adom hogy nincs egyedül, és az ÉN bátyusom is azért elég rendesen lefoglalja anyát. Mindig is mondja hogy soha nem unatkozik, de hát mit van mit tenni ha ő ennek ellenére látogatókra is vágyik nem?!
Szóval, lementünk anyával a Dani judo edzésére ahogy szoktunk és akkor ott volt anya bátyusa és a kisfia Beni merthogy ő is jár judozni.
Amikor vége lett az edzésnek hazajöttünk, és a Lackó bátyus csak velem foglalkozott fotózott, meg nevetett és a szájával furcsa dolgokat csinált amiből furcsa hangok jöttek ki . Hát olyan muris volt, én annyit nevettem hogy csak na. Aztán, még anya a Dani meg a Lackó bátyus kártyáztak én nagyot játszottam a földön a játékaimmal. Végre láttam anyán hogy nagyon jól érzi magát, mert hát apa hiányában mostanában elég szomorú volt.
Aztán megérkeztek a Liliék is, ő a bátyus kislánya, és az anyukájával jött. Akkor most hogy is van ez az anya dolog? Eddig azt hittem hogy csak az én anyukám az anya!! De ha csak az én anyukám az anya , akkor hogy lehet hogy őt is anyának hívják??? Ezt még nem nagyon értem.
A lényeg hogy ők is nagyon aranyosak és velük is játszottam sokat. Megmutattam nekik miket tudok már. Egyszóval nagyon jól telt az a nap.
Aztán másnap apa is hazajött , húúúúúúúú anya de boldog volt csak úgy csüngött apa nyakán, aztán persze hagyta hogy mi is jól kiapázzuk magunkat. Együtt ebédeltünk ami mostanában ritkán van , és a fő hogy már én is ott ülhetek velük az asztalnál. Anya csak így mondja "tesz veszelt" nekem egy asztalra szerelhető etetőszéket és abban ültem az ebédnél! Nagyon de nagyon élveztem , jó volt végre ott lenni közöttük , rámolni pakolni és jó nagyokat nevetni a nagy asztalnál.
Aztán eljött a vasárnap , és apa megint pakolt.
Elment megint a nagyvárosba mert most sok munkája van ott. De hát adnék én neki munkát itthon is , ezért nem kell a nagyvárosba mennie!
Gondoltam is nem baj , nem hagyom hogy az anyukám szomorkodjon , és egész nap nagyon jó gyerek voltam, este fürdés eljött mikor lerakott a földre játszani, megpróbáltam mászni. Az egyik kezemet előretettem aztán a lábamat , aztán a másik kezem és és akkor összerogytam, de ez úgy tetszett az anyának hogy megint olyan örömujjongásba tört ki hogy csak na. Az én nagy és okos bátyusom is csak buzdított és buzdított, hogy" gyerünk öcskös gyerünk". Anya azt mondja szerinte pár hét és már biztosan mászok, de én nagyon igyekszem mert az anyáéknak ez nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok apa mit fog ehhez majd szólni???
Majd erről is tartok egy részletes beszámolót oké??
Addig is mindenkit üdvözlök !
Tudjátok a Nagyfőnök Bálint!
Bálintosz a nagyfőnök jelentkezem ismét! Már megint nagyon sok dolog történt velem.
Képzeljétek voltak nálunk vendégek! Az anyukámnak is van egy nagy és okos bátyusa mint nekem. Lackónak hívják és ő tényleg nagyon nagyon nagy!!! Neki is van kisfia meg kislánya , a Beni és a Lili. Na ők jöttek el látogatóba ismét hozzánk, merthogy szoktak hozzánk jönni rendszeresen. Anya mondta is hogy nagyon jó hogy jönnek mivel ő sokat van egyedül ezért szereti ha meglátogatnak minket. Pedig én mindig a tudtára adom hogy nincs egyedül, és az ÉN bátyusom is azért elég rendesen lefoglalja anyát. Mindig is mondja hogy soha nem unatkozik, de hát mit van mit tenni ha ő ennek ellenére látogatókra is vágyik nem?!
Szóval, lementünk anyával a Dani judo edzésére ahogy szoktunk és akkor ott volt anya bátyusa és a kisfia Beni merthogy ő is jár judozni.
Amikor vége lett az edzésnek hazajöttünk, és a Lackó bátyus csak velem foglalkozott fotózott, meg nevetett és a szájával furcsa dolgokat csinált amiből furcsa hangok jöttek ki . Hát olyan muris volt, én annyit nevettem hogy csak na. Aztán, még anya a Dani meg a Lackó bátyus kártyáztak én nagyot játszottam a földön a játékaimmal. Végre láttam anyán hogy nagyon jól érzi magát, mert hát apa hiányában mostanában elég szomorú volt.
Aztán megérkeztek a Liliék is, ő a bátyus kislánya, és az anyukájával jött. Akkor most hogy is van ez az anya dolog? Eddig azt hittem hogy csak az én anyukám az anya!! De ha csak az én anyukám az anya , akkor hogy lehet hogy őt is anyának hívják??? Ezt még nem nagyon értem.
A lényeg hogy ők is nagyon aranyosak és velük is játszottam sokat. Megmutattam nekik miket tudok már. Egyszóval nagyon jól telt az a nap.
Aztán másnap apa is hazajött , húúúúúúúú anya de boldog volt csak úgy csüngött apa nyakán, aztán persze hagyta hogy mi is jól kiapázzuk magunkat. Együtt ebédeltünk ami mostanában ritkán van , és a fő hogy már én is ott ülhetek velük az asztalnál. Anya csak így mondja "tesz veszelt" nekem egy asztalra szerelhető etetőszéket és abban ültem az ebédnél! Nagyon de nagyon élveztem , jó volt végre ott lenni közöttük , rámolni pakolni és jó nagyokat nevetni a nagy asztalnál.
Aztán eljött a vasárnap , és apa megint pakolt.
Elment megint a nagyvárosba mert most sok munkája van ott. De hát adnék én neki munkát itthon is , ezért nem kell a nagyvárosba mennie!
Gondoltam is nem baj , nem hagyom hogy az anyukám szomorkodjon , és egész nap nagyon jó gyerek voltam, este fürdés eljött mikor lerakott a földre játszani, megpróbáltam mászni. Az egyik kezemet előretettem aztán a lábamat , aztán a másik kezem és és akkor összerogytam, de ez úgy tetszett az anyának hogy megint olyan örömujjongásba tört ki hogy csak na. Az én nagy és okos bátyusom is csak buzdított és buzdított, hogy" gyerünk öcskös gyerünk". Anya azt mondja szerinte pár hét és már biztosan mászok, de én nagyon igyekszem mert az anyáéknak ez nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok apa mit fog ehhez majd szólni???
Majd erről is tartok egy részletes beszámolót oké??
Addig is mindenkit üdvözlök !
Tudjátok a Nagyfőnök Bálint!
2010. április 13., kedd
Bálint a nagy "tejfelező"!!!
Sziasztok!
Már megint nagyon sok beszámolni valóm akadt, akkor bele is kezdek oké?
Emlékeztek amikor megkaptam a babakomp-ot, tudjátok amit lehet hajtani és el lehet vele jutni egyik helyről a másikra. Hát ez csudajóóó , egészen felfedeztem a lakást vele! Jártam már a konyhában is sokat, még anya tesz vesz addig én is rendületlenül "tejfelezek"! Van egy nagy doboz aminek furi hangja van , ez forgatja a ruhákat és vizesek is lesznek tőle, na ez a nagy doboz minden nap megy nálunk és annyira érdekes hogy a ruhák ott forognak benne , hát imádom nézni!
Aztán van billenőfedeles doboz , amibe anya mindenfélét beledobál imádok vele játszani, vagyis imádnék de anya nem nagyon engedi hogy azt piszkáljam. Most már tudom nagyjából hogy mit jelent a nem neeeem!!! De sok mindent meg megenged/ pl.: hogy kipakoljam az alsó fiókokat még ő főzi az ebédet ! Ott nagyon sok érdekes dolog van imádom turkálni.
De az egészben az a legjobb hogy láthatom a Bozont kutyust, akivel már most nagyon jó barátok lettünk. Múltkor például még egy puszit is kaptam tőle !
Az úgy történt hogy anya csinálta a salátát az ebédhez , és még babrált a reszelővel hozzám odajött a Bozi , és elkezdte nyalni az arcomat! Persze én nagyon nevettem ezen, ekkor anya megfordult és látta mi történt, nem tudta most sírjon vagy nevessen mert hát mégis azért még elég kicsi vagyok szerinte hogy a kutya csak úgy megnyaljon. Aztán megtörölgetett és jót nevetett az egészen! Azért Bozontos kapott egy kis enye benyét is.
Továbbra is nagyon szeretek a földön játszani és most már próbálkozom az egyedüli felülés nevű mutatvánnyal. Tudjátok amikor négykézlábból ülésbe tolja magát az ember! Elég jól megy már csak néha annyira elvisz a lendület hogy a másik oldalon puffanok egyet, ez annyira nem tetszik de anya mondta hogy elkezdi kipárnázni a területet és akkor nyugodtan próbálkozhatok.
Anyával nagyon szeretek játszani , tudjátok olyanok vagyunk mint a borsó meg a héja de hát végül is vele vagyok egész nap szinte.
Ja a legfontosabbat majdnem kihagytam! Bújik a második is , tudjátok a nyuszifog!
Most megyek mert még egy csomó felfedezni, azaz tejfelezni való akadhat holnapra és ezért ki kell magam aludni!
Sok puszit küld mindenkinek a Bálint nevű nagyfőnök!!!
Már megint nagyon sok beszámolni valóm akadt, akkor bele is kezdek oké?
Emlékeztek amikor megkaptam a babakomp-ot, tudjátok amit lehet hajtani és el lehet vele jutni egyik helyről a másikra. Hát ez csudajóóó , egészen felfedeztem a lakást vele! Jártam már a konyhában is sokat, még anya tesz vesz addig én is rendületlenül "tejfelezek"! Van egy nagy doboz aminek furi hangja van , ez forgatja a ruhákat és vizesek is lesznek tőle, na ez a nagy doboz minden nap megy nálunk és annyira érdekes hogy a ruhák ott forognak benne , hát imádom nézni!
Aztán van billenőfedeles doboz , amibe anya mindenfélét beledobál imádok vele játszani, vagyis imádnék de anya nem nagyon engedi hogy azt piszkáljam. Most már tudom nagyjából hogy mit jelent a nem neeeem!!! De sok mindent meg megenged/ pl.: hogy kipakoljam az alsó fiókokat még ő főzi az ebédet ! Ott nagyon sok érdekes dolog van imádom turkálni.
De az egészben az a legjobb hogy láthatom a Bozont kutyust, akivel már most nagyon jó barátok lettünk. Múltkor például még egy puszit is kaptam tőle !
Az úgy történt hogy anya csinálta a salátát az ebédhez , és még babrált a reszelővel hozzám odajött a Bozi , és elkezdte nyalni az arcomat! Persze én nagyon nevettem ezen, ekkor anya megfordult és látta mi történt, nem tudta most sírjon vagy nevessen mert hát mégis azért még elég kicsi vagyok szerinte hogy a kutya csak úgy megnyaljon. Aztán megtörölgetett és jót nevetett az egészen! Azért Bozontos kapott egy kis enye benyét is.
Továbbra is nagyon szeretek a földön játszani és most már próbálkozom az egyedüli felülés nevű mutatvánnyal. Tudjátok amikor négykézlábból ülésbe tolja magát az ember! Elég jól megy már csak néha annyira elvisz a lendület hogy a másik oldalon puffanok egyet, ez annyira nem tetszik de anya mondta hogy elkezdi kipárnázni a területet és akkor nyugodtan próbálkozhatok.
Anyával nagyon szeretek játszani , tudjátok olyanok vagyunk mint a borsó meg a héja de hát végül is vele vagyok egész nap szinte.
Ja a legfontosabbat majdnem kihagytam! Bújik a második is , tudjátok a nyuszifog!
Most megyek mert még egy csomó felfedezni, azaz tejfelezni való akadhat holnapra és ezért ki kell magam aludni!
Sok puszit küld mindenkinek a Bálint nevű nagyfőnök!!!
Nagy szerelem vége!!!
Sziasztok kedves olvasók, üdvözöllek titeket ezeken a borongós napokon!
Bocsi hogy nem jelentkeztem eddig, de hát nem mindennap történik az embergyerekkel fontos esemény amiről beszámolhatnék. Itthon alakulnak a rendrakós dolgok, bár még néha elfelejtek ezt azt amit anya kér tőlem , de már sokat javultam. Anya tolerancia küszöbe is sokkal sokkal nagyobb lett hogy látja az igyekezetem. Ha ezt tudtam volna már sokkal előbb odafigyelek a rendrakásra, mert hát ha tényleg úgy igazából belegondolok , akkor rájöhettem volna hogy amióta van az öcsém kevesebb dologra tud anya is odafigyelni ezért hát be kell segítenem itt ott. Végül is szívesen is csinálom, mert a kicsi tesóm egy tündér és annyira szeretem!!! Alig várom már hogy vihessem ide oda és tanítgathassam dolgokra, végre én leszek a főnök , persze nem akarom hogy ezt érezze is, de szeretni fogok róla gondoskodni nagy és okos bátyus módjára. Szeretném ha felnézne rám majd!
Ami a sulis dolgokat illeti , ott minden rendben alakul! Továbbra is jól tanulok, és már várom az év végét hogy a tanárnéni és igazgatónéni el is ismerje az igyekezetem. Biztos most strébernek tartotok, de nem így van. Nem tanulok folyton, egyszerűen megy a suli és kész. Bár néha nagyon lefáradok a nagy figyelésben órákon, szó szerint a szemem is kiguvad mikor új dolgokat tanulunk annyira figyelek , de így legalább otthon nem kell már tanulnom. Amikor hazamegyek, otthon anya mondja is hogy olyan vagyok mint akit kimosott a mosógép és kicentrifugázta 1000-es fordulaton.
A legfontosabb dolog mostanában az az hogy már nem vagyok szerelmes!
Tudjátok van egy osztálytársam a Dóri, mások által is szép lány! Eddig szerelmes voltam belé, és ő viszonozta is , de ez már elmúlt. Tudjátok nap mint nap bókoltam neki hogy milyen szép meg minden, és ő egy idő után már csak velem akart lenni egész nap. Folyton lógott a nyakamon. Apa mondta is hogy a nők ilyenek és ne hagyjam magam. Gondoltam még adok neki egy két esélyt hogy megváltozzon , de hát a lányok úgy látszik nem változnak. Na az tette be a kiskaput amikor kiakartam menni a srácokkal focizni, és ő nem akart és kérte hogy ne menjek. Én meg annyira szerettem volna, de hát nyafogott!
Erre apa azt mondta hogy ez még túl korai hogy egy nő irányítson(elég nekem anya), és ne hagyjam magam. Az addig széphajú szépszemű kislány hirtelen már nem is lett olyan szép, és észrevettem hogy néha úgy fut mint egy ló! Teljesen kiábrándultam azt hiszem ezt így kell mondani ugye? Szóval azóta nem bókolok inkább elkerülöm, és ha lehet akkor csak pár szót váltok vele! Anya azt mondta hogy majd lesz egyszer valaki akiben ezek a dolgok nem fognak zavarni, de én most egyenlőre nem szeretnék a lányokkal foglalkozni. Inkább a foci meg a judo, ezek jobb dolgok szerintem.
Hát kedves olvasók most ennyit rólam!
Legyen nagyon szép napotok, a borús időjárás ellenére!
üdv: Danesszosz
Bocsi hogy nem jelentkeztem eddig, de hát nem mindennap történik az embergyerekkel fontos esemény amiről beszámolhatnék. Itthon alakulnak a rendrakós dolgok, bár még néha elfelejtek ezt azt amit anya kér tőlem , de már sokat javultam. Anya tolerancia küszöbe is sokkal sokkal nagyobb lett hogy látja az igyekezetem. Ha ezt tudtam volna már sokkal előbb odafigyelek a rendrakásra, mert hát ha tényleg úgy igazából belegondolok , akkor rájöhettem volna hogy amióta van az öcsém kevesebb dologra tud anya is odafigyelni ezért hát be kell segítenem itt ott. Végül is szívesen is csinálom, mert a kicsi tesóm egy tündér és annyira szeretem!!! Alig várom már hogy vihessem ide oda és tanítgathassam dolgokra, végre én leszek a főnök , persze nem akarom hogy ezt érezze is, de szeretni fogok róla gondoskodni nagy és okos bátyus módjára. Szeretném ha felnézne rám majd!
Ami a sulis dolgokat illeti , ott minden rendben alakul! Továbbra is jól tanulok, és már várom az év végét hogy a tanárnéni és igazgatónéni el is ismerje az igyekezetem. Biztos most strébernek tartotok, de nem így van. Nem tanulok folyton, egyszerűen megy a suli és kész. Bár néha nagyon lefáradok a nagy figyelésben órákon, szó szerint a szemem is kiguvad mikor új dolgokat tanulunk annyira figyelek , de így legalább otthon nem kell már tanulnom. Amikor hazamegyek, otthon anya mondja is hogy olyan vagyok mint akit kimosott a mosógép és kicentrifugázta 1000-es fordulaton.
A legfontosabb dolog mostanában az az hogy már nem vagyok szerelmes!
Tudjátok van egy osztálytársam a Dóri, mások által is szép lány! Eddig szerelmes voltam belé, és ő viszonozta is , de ez már elmúlt. Tudjátok nap mint nap bókoltam neki hogy milyen szép meg minden, és ő egy idő után már csak velem akart lenni egész nap. Folyton lógott a nyakamon. Apa mondta is hogy a nők ilyenek és ne hagyjam magam. Gondoltam még adok neki egy két esélyt hogy megváltozzon , de hát a lányok úgy látszik nem változnak. Na az tette be a kiskaput amikor kiakartam menni a srácokkal focizni, és ő nem akart és kérte hogy ne menjek. Én meg annyira szerettem volna, de hát nyafogott!
Erre apa azt mondta hogy ez még túl korai hogy egy nő irányítson(elég nekem anya), és ne hagyjam magam. Az addig széphajú szépszemű kislány hirtelen már nem is lett olyan szép, és észrevettem hogy néha úgy fut mint egy ló! Teljesen kiábrándultam azt hiszem ezt így kell mondani ugye? Szóval azóta nem bókolok inkább elkerülöm, és ha lehet akkor csak pár szót váltok vele! Anya azt mondta hogy majd lesz egyszer valaki akiben ezek a dolgok nem fognak zavarni, de én most egyenlőre nem szeretnék a lányokkal foglalkozni. Inkább a foci meg a judo, ezek jobb dolgok szerintem.
Hát kedves olvasók most ennyit rólam!
Legyen nagyon szép napotok, a borús időjárás ellenére!
üdv: Danesszosz
2010. április 12., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)